Lapok Pápa Történetéből, 2021 (1-6. szám)
2021 / 3-6. szám - Bauer Marcell: Az „elfelejtett” pápai Zsoldosok - Zsoldos János (1767-1832) és Zsoldos Ignác (1803-1885)
foglalta öccse, Zsoldos Jakab) Győr, 1817, valamint Az egészség fenntartásáról való rendszabások. Az oskolások számára versekbe foglalta Fodor Gerson. Sárospatak, 1818. 3. Historia corticis Rhus Cotini cum observationibus clinicis praemio coronatis. („A cserszömörce kérgének története”) Győr, 1815. 4. A Frantziák Pápán, vagy is a Pápai 1809-10. Esztendőbeli Polgári Ispotályok leírása. In: Tudományos Gyűjtemény 1817/XI. 5. Constituta rei sanitatis in Hungária partibusque adnexis. Tom. I. ab anno 1656-1818. Győr, 1819. 6. A choleráról. Győr, 1831. Zsoldos János 1810-ben46 (Torsch Leó grafikája) Orvosi könyvei méltán emelik az orvostörténet lapjaira írójukat. Ezek közül is kiemelkedik az .Aszszony orvos”, a „ Constituta Rei Sanitatis ” és a „Diaetetikd". Az 1802-ben, Győrben megjelent ,Aszszony orvos” című munkája az első magyar nőgyógyászati szakkönyv, ebben alcíme szerint „a ’ szüzeknek, a ’ házas, terhes, szülő, szült és koros asszonyoknak nyavalyáik adatnak elő”. 46 ELTE Egyetemi Könyvtár - grafikák, leltári szám: 000813097 47 Zsoldos Jánost idézi és az Aszszonyorvos c. könyvét részletesen bemutatja: MÉSZÁROSNÉ 1976. 28-31. Mindezt olyan korban írta, amikor a szülészetnőgyógyászat Magyarországon még nem vált az orvostudomány önálló szakágává, csak a sebészet melléktárgya volt. Könyvében első helyre az egészségügyi felvilágosítást helyezte, amelyet az egyik legfontosabbnak is tartott. Ez is müvének célja, hogy a nők „tudják mérni bajaik kicsinységét és nagyságát” és azzal szükség esetén orvoshoz is forduljanak, s azt az álszemérem ne akadályozza. Mert ,A természetet szégyenleni gyávaság volna. ...Az ártatlan, ha hall is, lát is, ártatlan marad. ”47 Zsoldos könyve azonban nem lett túl ismert, még a szakirodalomban is csak Korbuly György említi 1936-os munkájában.48 1814-ben jelent meg Győrben a ,f)iaetetika vagy Az Egésséget fenntartó, és a Betegségtől tartóztató Rendszabások” című műve, melyben az egészségmegőrzésről korának legmodernebb tudását tárta az olvasói elé, felhasználva az akkor legújabbnak számító európai és hazai szakirodalmat is.49 Könyvében Semmelweis Ignác előtt 33 évvel, korát jócskán megelőzve ismerte fel, és le is írta a fertőtlenítés fontosságát - az orvosi eszközökre és magára az orvosra nézve is - , valamint kiemelte ennek szülés előtti és utáni jelentőségét is. Művében természetesen fogalma sem volt a bakteriális fertőzésekről - ahogyan később Semmelweisnek sem -, hiszen ezt a fogalmat csak Louis Pasteur tisztázta 1865-ben. „Zsoldos János tanításai után a mosdatlan, fertőző vizsgáló kéz miatt még közelfél évszázadon át százezrével pusztultak el a szülő nők. A bécsi Allgemeines Krankenhaus-ban és más kórházakban számos vizsgálóbizottság nem tudott nyomára jönni a fertőzés okának, illetve a halálozásnak. A kézmosás egyszerű prevenciójára nem jöttek rá Semmelweis fellépéséig.”50 írása második kiadást is megért Pesten, Trattner neves nyomdájában 1818-ban. Közben két alkalommal is kinyomtatták átdolgozott formában. Először Egésség regulái címmel jelent meg 1817-ben iskolai kézikönyvként, melyben a szöveget öccse -, az akkori mezőlaki lelkész -48 KORBULY 1936. 49 Zsoldos János Diaetetika c. könyvét részletesen bemutatja: MÉSZÁROSNÉ 1976. 32-34. 50 CSILLAG 1968. 876. 1251 ~
