Lapok Pápa Történetéből, 2020 (1-6. szám)

2020 / 3-4. szám - Főtisztelendő Nagy Jenő lovászpatonai plébános, a vörösterror áldozata emlékére

MH «Ncm maginak élt, hanem máso­kat boldogítani volt élete célja * jót tenni öröme. Ai egyetlen fájdalmat övéinek akkor okolta, amikor őket elhagyta.» (Sx. Ambrus.) Imádkozzunk érette: «Úristen ! kérünk, engedd, hogy Jenő szolgád, akit az apostoli papságban papi méltóságba emeltél e földön, azok­nak örök társaságába is besoroz­­tassék. A mi Urunk Jézus Krisztus által.» (Egvbáx (mája.) «Emlékezzél meg, Uram, őróla, aki Hozzád oly hű, övéi iránt oly mér­hetetlen azeretettel teli és mind­azokhoz, akik őt megközelítették, oly nemes jóindulatú volt. Mintha forgószél ragadta volna el ; halála mélységes sebet hagyott szívünk­ben.» (Sx. Ambrus.) Adj. Uram. örök nyugodalmat neki. ta az őrök világottdg finyethed­jék neki ! Miatyánk, tidvözligy. 10 éves jubileumi emléklap - 1929. Nagy Jenő Rábacsanakon 1886. március 11-én született hívő katolikus családban, amely több lelkipásztort és kántortanítót is adott az anyaszentegyháznak. Tudomásunk van Röjtökmuzsajon és a Győr Egyházme­gyei Egyeden szolgáló paptestvéreiről is. Középiskoláit Sopronban és Veszprém­ben végezte. 1908-ban szentelték pappá. Tótvázsonyból 1914. december 29-én 28 évesen került Lovászpatonára, s lépett Mó­­rocz Antal templom- és iskolaépítő plébá­nos nyomdokaiba. Gazdag örökséget ka­pott: új templomot, új iskolát, rendezett temetőt és plébániaházat, elkötelezett egy­házközségi testületet és istenfélő híveket. Itteni szolgálatának történelmi hátterét, híveinek hitéletét azonban nehéz örökség: az első világháború, a hadifogságba került vagy nyomorékká lett fiatal honvédek és a fronton hősi halált halt 75 lovászpatonai katona tragédiája adta. Több mint 1000 lelkes nyájának tevé­keny pásztora volt. Épített, lelki vigaszt nyújtott, felebaráti szeretetre, munkára, hazaszeretetre nevelt. Korának rendje sze­rint iskolaszéki elnöke volt a helyi római katolikus elemi iskolának, ahol 230 min­dennapi és 70 ismétlő iskolás gyerek vallá­sos nevelését, erkölcsi fejlődését három megbecsült tanító, Horváth János (majd Nagy Sándor), Józsy Béla és Józsy Béláné Horváth Margit lelkiismeretes munkája biztosította. A templom orgonáját Horváth János (majd Nagy Sándor) kántortanító, a harangokat Varga Szilveszter harangozó és toronyóra-gondnok szólaltatta meg. A templom két mellékoltára, a Lurdesi Mária oltár és a Szent Sír oltár az ö kezde­ményezésére született. Egyházközsége templomának kifestésére elkészültekor nem került sor. Vakolt falainak színezését az új plébános elsőrendű feladatának tekintette. 1917-ben megindította a gyűjtést a temp­lomfestésre. Ennek érdekében maga is bő­kezűen adakozott, s amikor 1919-ben halá­los sebet kapott, még megadatott neki a képesség, s a nemes erény, hogy végren­delkezzen temploma javára. Az 1916. szep­tember 8-án hadi célokra leszerelt és a cs. és kir. pozsonyi katonai parancsnokság képviselőjének, Grimmer Richárd főhad­nagynak átadott 236 kg súlyú József-harang pótlására un. Hadi Harang Alapot hozott létre. A lovászpatonai plébánia filiájában, a szomszédos Nagydémen emlékszobrok állítására mozgósított és templomot, iskolát szépített, újított fel. Istenfélő emberként egyházi szolgálatá­nak élt, híveinek lelki útmutatója, a szegé­nyek támasza volt. Az oroszországi lenini forradalom, majd a magyar Tanácsköztár­saság 1919. márciusi győzelmét megren­dülve vette tudomásul, s a hitéért és hazá­jáért önként vállalt szolgálatát alázattal folytatta. A Nagy Háború után, a trianoni béke előtt 1919. március 21-én, Magyarorszá­gon kommunista kormány alakult. Államo­sították az üzemeket, a nagybirtokokat, az iskolákat. Zárolták az egyházak vagyonát. A magyar zászlót, mint „nemzetiszínű ron­gyot” betiltották és a direktórium nevében Lovászpatonán is vörös lobogóra cserélték. 1208

Next

/
Thumbnails
Contents