Lapok Pápa Történetéből, 2020 (1-6. szám)
2020 / 5-6. szám - Bauer Marcell: Böröllő - Kisnemesi településből Pápa város része
Hagymássy Mihály leánya - Magdolna és az ő testvérei, János és Péter nevében is ellentmondott. Ugyanők mondtak ellent Böröllői Marcel János és fiai, Ferenc, Bemard és Bonaventura, valamint Böröllői Hagymássy Miklós fia, Péter nevében is. A pereskedés sokáig elhúzódott. Bejczy Kálmán fiai és unokái39 még a 16. század közepén is foglalkoztak az üggyel,40 melynek későbbi kimenetele nem ismert. Az 1550. évi dikajegyzékben Böröllö kilenc nemes lakóját írták össze, 1588-ban pedig egy adásvétellel kapcsolatban szerepelt a neve.41 1572-ben a falu nemeseinek malmát említik, amely az 1509-ben már szereplő malommal lehetett azonos. Szintén ugyanerről - a pápai plébánia és a „remete atyák” malma közötti - malomról volt szó, amikor 1573-ban a Tapolca folyón lévő fél malomrészt Piroska asszony, a néhai Szántó György özvegye Békásy Lászlónak - Török Ferenc jószágfelügyelőjének - 24 forinton örökbe vallotta.42 Itt valószínűleg a böröllői nemesek által tulajdonolt malomról van szó, és a szakirodalom pontatlanul említi, hogy az épület böröllői területen állt,43 mert a falu határa ismereteink szerint nem érte el a Tapolca patakot. Déli határa a korabeli források szerint ekkor is - akárcsak a 19. század közepén - a Bakonyér patak volt.44 1600. október 28-án a Sopron vármegyei Vágón - a pestisjárvány idején - a súlyos állapotban szenvedő Ládonyi Anna, Wathay Ferenc felesége végrendelkezett, mely alkalommal az egyik tanú Böröllei (Beöreoley) Imre, Sopron vármegye rábaközi esküdtje volt.45 39 A Bejczy családra részletesen lásd: Farkas Csaba: A Bejczyek. Egy Vas megyei köznemesi család a 15-16. században. In.: Turul, 2009/3. 40 MNL OL DF 262279. 41 ILA-KOVACSICS 1964. 151. 42REIZNER 1893. 610. 43 WÖLLER 1994. 9. 44 Természetesen a források hiánya nem záija ki, hogy a böröllői határ korábban nem érhette el a Tapolca patakot, de erre csak a fent említett malom tulajdonrészének birtoklása utal. 45 BENDA 1970. 374. és KÁZMÉR 1993. 187. 46 ILA-KOVACSICS 1964. 151. Később Böröllő lakóinak száma lecsökkent, sőt alig maradt lakossága. 1659-től - feltehetően a török „áldásos” tevékenységének hatására - már pusztaként említették. A 17. század második felében, - például 1672-ben is - „Egyházas aliter Nagy Böröllyö” néven tartották számon, bár az iratokban Kisböröllő sehol nem fordul elő. 1699-ben pedig ,Negy hazu Bőrőllyff ’-ként nevezték meg,46 ami szintén csak néhány házra utal a területen. Birtokosai különböző nemes családok, lakatlan kúriái 1699-ben is adás-vétel tárgyát képezték. 1679-ben a pápai őrség zászlótartója 1018 rajnai forintért vásárolta meg a Böröllő pusztán (!) álló háromkerekű malmot.47 Ez felért akkor egy előkelő pápai patríciusház árával.48 A Börölley család, és a terület története a 19.század közepéig Az iratokban a 17. században Börölley névalakkal megjelenő család talán a középkori oklevelekben szereplő böröllői birtokosokkal lehetett azonos, ez azonban a források hiánya miatt nem alátámasztható. A Börölley családról az írott anyagok a későbbiekben is csak szórványosan tudósítottak. A pápai református eklézsia 1660. november 8-án kelt jegyzőkönyve a Felsőmajorokban lakó Böröllei Györgyöt említi, mint az egyház egyik gondnokát.49 A Börölley családnak egy másik tagja volt az a Börölley (Börellyey) Mihály, aki 1692-ben kapott címereslevelet I. Lipóttól.50 Róla részletesebb adatok nem ismertek.51 47ILA 1964.419. - Itt minden bizonnyal arról a malomról volt szó, amelyet 1509 óta már több alkalommal is említettek. 481LA 1964.419. 49 LISZKAY. 1875.24. 50 Az esztergomi Prímási Levéltárban pár soros bejegyzés található arról, hogy az oklevél kézbesítéséről Széchenyi György érsek - mint kancellár - gondoskodott. A bejegyzést tartalmazó hely jelzete: Prímási Levéltár, Archivum Saeculare, Acta protocollaria, Protocollum 11. (régebben L) 769. oldal. (A tájékoztatást ezúton is köszönöm Dr. Hegedűs Andrásnak, a Prímási Levéltár igazgatójának.) 51 Talán ugyanő az a Börölley Mihály, aki 1705-ben, Pápa bevétele után került Bottyán János hadikan-1219
