Lapok Pápa Történetéből, 2020 (1-6. szám)
2020 / 3-4. szám - Főtisztelendő Nagy Jenő lovászpatonai plébános, a vörösterror áldozata emlékére
Stirling János lovászpatonai plébános 1942. június 6-án két korabeli tanú, dr. Miklós István lovászpatonai körorvos és özvegy Böcskeiné vallomását postázta Budapestre dr. Meszlényi Antal e témában kutató történész egyetemi tanárnak: Dr. Miklós István körorvos a következőket vallotta: „Reggel 7 óra tájban 2 vöröskatona jött értem, hogy azonnal menjek, mert a plébánost meglőtték. Útközben siránkozó asszonyokkal és vörös katonákkal találkoztam, akik meg akartak gátolni abban, hogy a súlyos sebesülthöz lemenjek, sőt egyenesen vissza akartak rendelni, de természetesen nem törődtem velük, és mentem kötelességem teljesítésére. Útközben az engem kísérő vörösöktől megkérdeztem, hogy van-e kötszer, s tagadó válaszukra a gyógyszertárba mentem kötszerért. A plébániára érve, azt egészen feldúlva találtam ... Nagy Jenő egy párnán a földön ült, amikor beléptem. Sebét azonnal vizsgálat alá vettem: éles lövést kapott, amely a mellkas jobb felén hatolt át, s a tüdőn keresztül, a gerinchez közel, a lapocka táján távozott. A gyilkos kommunista előttem dicsekedve kiáltotta: Úgy meglőttem az anyja istenit, hogy elzuhant, mint egy zsák! Én a durva fráteron végignézve megmondtam neki viselkedéséről a véleményemet. A plébánost bekötöztem, neki az első segélyt megadtam, de láttam, hogy a lövés halálos. Teljesen eszméleténél volt, s arra kért, hallgatnám meg végrendelkezését. Szóbeli végrendeletét én azonnal írásba foglaltam, amit eléje téve már az ágyon ülve aláírt. ... A súlyos állapotban lévő plébánost vigasztaltam. Semmi halálfélelmet nem láttam arcán. ... A gyilkos közvetlen közelből, talán mellétől 2-3 arasznyira Mannlicherből lőtt rá. A sebesülés feltétlen halálos volt, mert a nagy ereket is áttépte, és nagymérvű vérveszteség állt be. Nagy Jenőt nagyon kedves, szolid természetű, közvetlen embernek ismertem.” Egy visszaemlékező elmondta még, hogy „A golyó keresztülment testén, és a falon lógó XV. Benedek pápát ábrázoló kép rámájában akadt meg. Éles lövés volt, a golyót a rokonok a rámából később kivették, és magukkal vitték.” Özvegy Böcskei Istvánné született Weisz Mária szemtanú vallomása: A hívek közül többen is a plébániára rohantak, nem törődve a kommunisták szigorú tilalmával. A megsebesült plébánost ágyba helyezték, és ebben egy jobb érzelmű vörös katona is segített nékik. Majd mosdatták, mire magához tért. A gyilkos, látván, hogy kissé jobban van, felkiáltott: Még él? Majd adok neki mindjárt még egy kegyelemdöfést! Közben egy terrorkatona és id. Szűr József elmentek Babies János nyugalmazott plébánosért, aki pont itt tartózkodott rokonainál, hogy lássa el a plébánost a szentségekkel. Az áldott lelkű öreg paptestvér azonnal útnak indult, útközben - nem félve semmitől - a kommunistákat legazemberezte. A templomhoz érve, a szükségeseket magához véve a plébános szobájába ment. A súlyosan sebesült plébános meggyónt, áldozott, és felvette az utolsó kenetet. Még őmaga kérte gyóntató paptársát a haldoklók imájának elmondására. Nyolc óra körül Nagy Jenő meghalt. Utolsó szavai ezek voltak: „Istenem, bűnös ember voltam, de sohasem voltam rossz szándékú! Kezeidbe ajánlom lelkemet!” Az asszony szerint az orvos előtt két tehénről és három tinóról végrendelkezett, melyek közül két tinót a templom kifestésére ajánlott fel. A pápai királyi törvényszék 1920. február 20-án a „Kommunista bünpörökben” egyetlen halálos ítéletet hozott. A peres iratok szerint: 1919. „augusztus 3-án Lovászpatonáról bejött Pápára Újházy Gyula cipész, a patonai munkástanács volt elnöke, s az itteni vörösőrségnél jelentette, hogy az ő családját bántalmazni akarták. Kérte karhatalom kiküldését a mutatkozó „lázadás” leverésére. Kiss hadügyi politikai megbízott, Strotter György tiszthelyettes vezetésével 20 főből álló karhatalmat küldött ki. Ez a karhatalom este, megérkezvén Patonára, ott többeket elfogott, a nemzeti zászlót a katholikus templom tornyáról lelődözte, lerángatta, s a lakosságot lövésekkel terrorizálta. Egy részük másnap, a reggeli órákban elment Nagy Jenő 1211
