Lapok Pápa Történetéből, 2019 (1-6. szám)

2019 / 6. szám - Vargáné Gárdony Julianna: „Az én keresztem”

kevés időre volt szükségem ahhoz, amíg e tényt feldolgoztam magamban. Tudomásul kellett vennem, hogy ez a sors akarata, lázadozással nem jutok előre és új célokat, terveket kerestem. Szerencsére a Vöröske­reszt helyi szervezeténél négy órás mun­kára nyílt lehetőségem. Több mint hét évig dolgoztam itt, megismerve különböző em­beri sorsokat, hozzáállásokat és helyzete­ket. Módom volt tapasztalni, mennyire rajtunk is - nem csak a környezeti hatáso­kon - múlik, hogyan is alakul életünk. Jó­lelkű és szívű vezetővel dolgoztam együtt, akihez sok segítőkész külső munkatárs is csatlakozott. Itt nélkülözhetetlen volt az emberi sorsok iránti empátia és önzetlen segítés. Bár gazdasági jellegű feladatot végeztem, az emberi megnyilvánulások eme formáit is gyakorolni tudtam... Férjem révén - aki a helyi mozgássérült csoport vezetője volt - kezdetektől fogva színes mozgalmi életbe csöppentem. Bará­tainkkal - akik között szintén egyre többen találták meg életük párját - gyakran men­tünk kirándulni, találkozhattunk környék­beli vagy távoli sorstársakkal és vettünk részt különböző programokon. Módom nyílt - többek között - autóügyességi ver­senyeken is részt venni, ahol több esetben díjazott lettem. Milyen jó, hogy szigorú oktatóm volt! Tartalmas és emlékezetes ez az időszak és rajtunk is múlt, hogy így gondolhatunk vissza rá. Nem féltünk semmi új feladattól, nyitottak voltunk minden értelmes tevé­kenységre és ez megérlelte gyümölcsét. Gyorsan szaladtak az évek és eljuthat­tunk Erdélybe, Párizsba, a Horvát-tenger­­partra és a Fekete-tenger partjára is. Ez utóbbira a mozgássérült szervezet csere­üdülése által nyílt lehetőségünk. Kalandos volt utazásunk különböző fizikai korlátok­kal élő sorstársainkkal. A legtöbb kínlódást a tolókocsisoknak kellett átélni. A vendég­látók jóindulata és segítő készsége igaz több esetben átsegített nehéz helyzeteken. Itt szembesülhettünk többek között a sze­génység, a nyomor jól látható jeleivel, ta­lálkoztunk a csernobili robbanás vétlen áldozataival. Elmesélték, hogy náluk a mozgássérült embert szinte „elrejtik”, sem­mi esélye az „emberséges” életre. Csodál­koztak a mi hozzáállásunkon, bátorságun­kon, felszabadult viselkedésünkön. Rá kellett jönnünk, mi még mennyire jobb helyzetben vagyunk! Értelmet nyert, hogy nem húzódtunk a négyfal közé s vállaltuk a merésznek tűnő feladatokat is. Mindenkinek csak azt tudom javasolni, hogy éljen az adott helyzettel, mert nem biztos, hogy még egyszer az életben lehetősége lesz rá. Fizikai erőnlé­tünk bizonytalanabb, nem lehet tudni, meddig bírja testünk követni akaratunkat. A folytonos karbantartás nagyon fontos, hi­szen tőlünk is függ, meddig maradhatunk önellátóak. Egyre több figyelmet kell for­dítani a rendszeres rehabilitációra. Mi en­nek szellemében próbálunk élni. Az utóbbi időszakban elcsendesedtek körülöttünk az események, de továbbra is nyitottak vagyunk minden értelmes tevé­kenységre. A test mellett a léleknek is szüksége van épülésre, e nélkül nincs nyu­godt, békés élet. Ennek eléréséhez minden embernek egyedileg kell a számára leg­megfelelőbb utat megtalálni. Nagyon szép feladatot jelent számunkra, hogy lassan 13 éve a helyi telefonos lelki­­segély-szolgálat munkatársai vagyunk. Ezek az évek alkalmat adtak és adnak ma is, hogy egy nagyon összetartó kis közösség­ben tevékenykedjünk jóérzésü és egymásra is odafigyelő társak körében. Az itt megélt tapasztalatok megerősítenek azon néze­temben, hogy nem csak fizikai korlátok léteznek. Hiába egészséges a test, ha beteg a lélek! Vak, süketnéma vagy vastüdőben fekvő ember is élhet tartalmas, céltudatos min­dennapokat. Egészséges, ép fizikai álla­potban is lehet kilátástalan, értelmetlen a jövő. Tudomásul kellett vennem, hogy volt és lesz is, ami kimarad az életemből, de nem érzek e miatt elégedetlenséget. Nagyszerű dolognak tartom, hogy lehetőséget kaptam az életre, hogy kipróbálhattam erőmet a „Kereszt” hordozásában. Általa nemesed­hettem, hiszen „teher alatt nő a pálma”. Mindig voltak mellettem segítők, akik hó­nom alá nyúltak, ha a „Kereszt” nyomása 1199

Next

/
Thumbnails
Contents