Lapok Pápa Történetéből, 2018 (1-6. szám)

2018 / 3. szám - Bauer Marcell: Egy asszimilációs példa a 18. századi Veszprém vármegyéből

A lakosság ezt természetesen szükségszerűségnek élte meg, így lett a kislődi sváboknak két neve: egy hétköznapi német és egy vasárnapi - a hivatalos - magyar. Ekkor összesen 85 családnevet változtattak meg.4

Ezeknél a példáknál már árulkodóbbak tulajdonosuk eredetéről az olyan nevek, mint a Német(h), Horvát(h), vagy éppen a Tót(h).

Az anyakönyvekben néha egy-egy tőmondatnyi utalás van a benne szereplő személy származására, főleg akkor, ha eredetileg nem helyi származású volt az illető. Egy ilyen, nem hétköznapi bejegyzés található a Veszprém megyei Kéttomyúlak református keresztelési anyakönyvében is az 1741. év júniusának 18. napjánál:

" Szegedi Ferencz Sidőből lett here ztyénnek Leánya Kata 18 Juny K. A. Közép Császár Ferencz és Orbán István feles[é\g[e\]k[ke]l”

A rövidke mondat értelmében az 1741. június 18-án született Szegedi Katalin apja, Szegedi Ferenc, már korábban kikeresztelkedett zsidó származású ember volt, aki a leányához hasonlóan -feltételezhetően - a református vallást gyakorolta. Az anya neve, származása nem derül ki. A keresztszülők régi helyi jobbágycsaládok tagjai voltak.5

A kikeresztelkedés a 18. században, de még a 19. század első felében sem volt gyakori, sőt kifejezetten ritka esetnek számított. Ez a legkorábbi ilyen jellegű ismert adat Veszprém megyében. Az, hogy az anyakönyvekben hasonlóval találkozunk, azonban nem volt példa nélküli eset sem. Magam a tágabb értelemben vett „környéken” csak két hasonlóval találkoztam, de mindkettő későbbi eseményt ír le 1759-ben és 1788-ban.6

4 1868. július 2. 13.659 számú belügyminisztériumi engedély. ROTH 2008. 207-208.

5 Az Orbán család felmenői megtalálhatóak már az 1565-ös török összeírásban is, az 1696-os jobbágyösszeírásban pedig mindkét família szerepel. (TÓTH 2003. 9.) Császár Ferenc nevénél a megkülönböztető „közép" jelzőre a helyben nagyon gyakori családnév miatt volt szükség.

6 Az egyik a Vas megyei Nemesdömölk (ma Celldömölk) evangélikus anyakönyvében található, ahol

A kéttomyúlaki legkorábbi református anyakönyv évköre 1740-től 1791-ig tart, az állapota szempontjából pedig nagyon megviselt, súlyos rongálódások vannak benne, főleg az elején. Hiányosságok is találhatóak, mert az 1748-1755 közötti időből nincs bejegyzés. Sajnos ezek miatt a család korábbi története nem vázolható fel.

A kéttornyúlaki református anyakönyv bejegyzése 1741. június 18.

A 17. század végére a zsidók szinte teljesen eltűntek Magyarországról, összlétszámúk nem haladta meg a néhány ezer főt sem.7 A 18. század elején a kedvezőtlen életkörülmények miatt Csehországból és a német birodalmi területekről vándoroltak főként német nyelvű zsidók az országba,8 akik jellemzően nagybirtokosok birtokain telepedtek le és az ő védelmüket élvezték. Ez a „védelem” természetesen nem önzetlen cselekedet, hanem alapos gazdasági megfontolás eredménye volt, hiszen a zsidók jellemzően olyan foglalkozásokat űztek, amelyekre a nagybirtokoknak szükségük volt.

egy Pál (Paullus) nevű zsidó férfit kereszteltek 1759. december 28-án, a másik pedig ugyancsak Vas megyében, szintén evangélikus anyakönyvben található Vönöckön, ahol 1788. május 30-án keresztelték; „Viber Thresi[t] Israel nemzetiből tért 19 Esztendős kinek az előtt neve volt Anna". A szülők neve helyett itt „Leány bizonysági" megjegyzéssel négy helyi nemes hajadon van megnevezve, míg a „Bizonyságok" rovatban nemes férfiak (feleségeikkel), egy nemes özvegy, illetve Kovács Pál tiszteletes van bejegyezve (szintén a feleségével).

7 SEBŐK 2013. és JAKAB 2014. 27.

8 Az I. Lipót által 1670-1671-ben Alsó-Ausztriából kiűzött zsidók egy része a Batthyány- és Esterházybirtokokon telepedett le. 1726-ban pedig III. Károly rendeletben szabályozta, hogy az örökös tartományokban élő zsidó családok fiai közül családonként csak egy főnek engedélyezte helyben a házasságkötést.

1150