Lapok Pápa Történetéből, 2017 (1-6. szám)

2017 / 4. szám - Kerecsényi Zoltán: Emlékezzünk a 215 éve született Kossuth Lajosra, aki 130 éve lett Pápa város díszpolgára!

Bocsor-féle szőlő Pulszky Ferencnek a birto­kába száll. A Magyar Nemzeti Múzeum néhai igazgatója sok éven át oda, a pápai, kishegyi birtokra jár üdülni, és állítólag jobban szerette azt, mint szécsényi kastélyát.32 A hazatérő emigrációs tagok közül - Pulszkyval ellentétben - egy Eberhardt Károly nevű huszárkapitány élete végéig hűséges ma­rad Kossuthoz. A Pápa melletti Gecse temető­kertjében nyugvó, az emigrációban Kossuth közvetlen környezetéhez tartozó és Kossuthoz jó barátsággal kötődő Eberhardt negyvennyol­cas huszárkapitány, olasz királyi tábornok a honvágy miatt, idősen tér vissza szülőhazájába, jóval a kiegyezést követő amnesztiarendeletek után, az 1880-as években. A Pápa melletti Ge­­csén telepszik le, ott, ahol hajdanán édesapja is munkált iskolamesterként. Segíti a Kossuthoz látogató veszprémi küldöttséget, hazatérve az emigrációból pedig továbbra is aktív levele­ző-kapcsolatot tart fenn az ex-kormányzó­elnökkel.33 A száműzött államférfi az 1860-as évektől a politikától való csalódottságában, egzisztenciá­lis gondok szomorúságában, a természettudo­mányokban keres és talál vigasztalást. Nagy kedvvel, szeretettel foglalkozik növényekkel. Előszeretettel kertészkedik, de vonzza az aszt­ronómia, az őslénytan, és a kémia is. Igen szorgalmasan, s precízen gyűjti, saját jegyze­teivel látja el lepréselt, külön papírlapokra ragasztott, dobozokba rendszerezett növényeit. Különösen a gyógynövényeket, azok hatásait magyarázza. Kossuth Lajos herbáriumát egy 1895-ös vétel óta a Magyar Nemzeti Múzeum növénytani osztálya őrzi. De tudomásunk van arról, hogy jóval 1895-öt megelőzően is kisebb gyűjtemény máshová is kerül, méghozzá a kertészkedésben-növénygyüjtésben is szor­galmas társ, Ihász Dániel közvetítése által. Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteményéből őriznek az evangélikus egyház országos mú­zeumában is. Ihász Dániel hagyatéka révén Kossuth kis herbáriumából Pápára, a régi pápai evangélikus iskola gyűjteményébe is jutott. A pápai evangélikus gyülekezet korabeli év­könyve tanúskodik erről: „Nagyságos Ihász Lajos úr [Ihász Dániel unokaöccse] Kossuth Lajosnak az 1860-ik évben számos tengeri Kubinyi András (főszerk.): Tanulmányok Pápa város történetéből. A kezdetektől 1970-ig. Pápa Város Önkormányzatának kiadása, Pápa, 1994. 566. p. 33 H. Szabó Lajos: Kossuth-emlékek Veszprém me­gyében. Magánkiadás. Pápa, 1997. 67-71. p. növényből álló kiváló, nagybecsű növény gyűj­teményét ajándékozta múzeumunknak. ” Az iskolák államosításakor ez az anyag a pápai evangélikus egyházközségre száll, majd ké­sőbb innen kerül az evangélikusok országos múzeumába. 34 Tehát Pápára kerül Kossuth ritka gyűjteményéből, melyet több évtizeden át pápai iskolások ismeret-gyarapítására haszno­sítanak. Mindezekből is látszik, hogy Kos­­suthék mindig is számon tartották e tájat és e várost. A kossuthi tisztelet kiemelkedő helye volt mindig is Pápa és környéke. Már az 1840-es évek elején a Pápai Református Kollégium fo­lyosóján ott függ Kossuth portréja. Petőfi, Or­­lay, Jókai és számos iskolatársa ezt láthatja, ez hatással lehet rájuk. Nem véletlenül lesz a kos­suthi szabadság-gondolatoknak termőtalaja Pápa, s a város, valamint környékének fiatal­sága 1848-ban tömegesen jelentkezik Kossuth zászlói alá! Nyilván a „divatot”, a kultusz kitel­jesedését jelzi, hogy szülővárosunk - több ma­gyar település sorába állva - 1887-ben díszpol­gárságot adományoz az akkor emigrációban élő egykori magyar kormányzó-elnöknek, majd 1892-ben elnevezteti róla a sétálóutcáját, s 1894-ben szorgalmazza az agg államférfi visz­­szahonosítását is. Nyilván a pápai ’48-as vete­rán-honvédeknek, önkormányzati képviselők­nek is hathatós munkája lehetett mindezekben, de vitathatatlanul hozzásegíthette a pápai Kos­­suth-kultusz erősödését a Kossuth-feleség és Ihász Dániel e táji családi kötődése is! Kossuth Lajos pápai díszpolgársági oklevelének szövege: „Mi, Pápa város közönsége és polgármes­tere adjuk emlékeztetőül mindenkinek, hogy az alulírt napon megtartott rendes őszi közgyűlé­sünkben hazánk nagy fiát, Kossuth Lajost, mint aki hazánk átalakulásának nagy munkájában a nemzet vezére lévén, ez által a jogegyenlőség, közszabadság és állami függetlenség kivívásá­hoz nevét örök időkre hozzákapcsolta, akinek tiszta és önzetlen hazaszeretetét, a tudományok s a nemzet iránti meleg érdeklődését dicsőség­ben elért aggkora csökkenteni képes nem volt, 34 Zászkaliczky Zsuzsanna: „Imádni Istent a termé­szetben” - Kossuth Lajos tengerinövény-gyűjteménye az Evangélikus Országos Múzeumban. = http://zope.lutheran.hu/uisagok/evelet/archivum/20 06/11/082 (Letöltés ideje: 2017. szeptember 10.)

Next

/
Thumbnails
Contents