Lapok Pápa Történetéből, 2017 (1-6. szám)

2017 / 4. szám - Kerecsényi Zoltán: Emlékezzünk a 215 éve született Kossuth Lajosra, aki 130 éve lett Pápa város díszpolgára!

Kossuth Lajos

válaszul - 1849. április 14-én - a Habsburg-ház trónfosztását javasolja, s beterjeszti a Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát, melyet az országgyűlés egységesen meg is szavaz, akárcsak Kossuth kormányzó-elnökké választását. A debreceni szószékre lépve hangsúlyozza: „...elérkezett a perc, midőn Magyarországnak szabaddá, függetlenné kell lennie... Velem rendelkezhetik az Isten akármiként az életben, bocsáthat reám szenvedést, bocsáthatja reám a vérpadot... a bürökpoharat vagy a száműzetést, de egyet nem bocsáthat reám soha - azt, hogy én valaha az ausztriai háznak alattvalója legyek... Ha valaha ezen ház Magyarország fölött uralkodnék, nem találkozhatnék bíró az országban, ki a gyilkost, a rablót, a tolvajt, a gyújtogatót büntetni merje, midőn a trónuson ül a rabló, gyújtogató, gyilkos és tolvaj... ”24

Ezután véres időszak következik. Június közepén közel 200 000 orosz tör be az országba, a magyar vezetés képtelen a tartós ellenállásra kellő létszámú fegyveres erőt állítani. A két nagyhatalom összefogása megpecsételi a szabadságharc sorsát. Kossuth a reménytelen helyzetben, 1849. augusztus 11-én a polgári és katonai hatalmat Görgeyre hagyja, aki rá két

24 Fekete Sándor: Kossuth Lajos. Móra Ferenc

Könyvkiadó, Budapest, 1970. 181-182. p.

napra feltétel nélkül teszi le a fegyvert Világosnál; Kossuth pedig kíséretével elhagyja az országot. Ekkor még nem sejti, hogy negyvenöt évi emigráció vár rá. Menekülését Kmety György és hadteste biztosítja. Az a Kmety, aki szűk két hónappal előtte még pályafutásának legfényesebb győzelmét aratja Csornánál, aki viszont hamarosan már Iszmail néven a török hadsereget fogja erősíti, ám a közhiedelemmel ellentétben nem tér át az iszlámra, élete végéig megmarad kereszténynek, evangélikusnak. 25 Kossuth augusztus közepén lép török földre, hátra van fésülve a haja, le van vágva a szakálla, a menekült katonák nem ismerik fel, a tábornokok felmondják neki az engedelmességet. Bem és Perczel is legyávázza. De mindezek ellenére az ex-kormányzóelnök kezében akarja tartani az emigrációt, mert azt szeretné, hogyha ebből az emigrációból egy ütőképes, egységes dolog lenne, s - Katona Tamás (1932-2013) történész szavaival élve - nem pedig egy kisszerű, veszekedő „hólyagok” gyülekezetévé silányuló valami. S Kossuth megszervezi - és

Kossuth-szobor Pápán

Katona Tamás - Ráday Mihály - Csorba László: Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei - II. A száműzöttek nyomában. Corvina Kiadó, Budapest, 2016. 23. p., 26. p., 164-165. p.

1114