Lapok Pápa Történetéből, 2016 (1-6. szám)

2016 / 5. szám - A pápai új református templom 75 évvel ezelőtti felszentelése

ségéről tanúskodó 60.000 pengős segély, bár fedezetet nyújtottak a helybeli és vidéki gyülekezetek tagjainak felajánlásai, befizetései, egyesek adományai, a különböző további segélyek (bár az utolsó évek anyagi nehézségeinek áthidalásában jelentős szerepet játszott Antal államtitkár tevékenysége), mégis ennek a 10 esztendőnek vannak olyan pontjai, amelyek az anyagi erőforrások elapadásával fenyegettek, s komor tanakodásokkal teljesek. Sokszor volt úgy, hogy a vezetők tanácstalanul állottak az akadályok előtt, sokszor volt úgy, hogy a megállás érzése fojtogatta a lelkeket, de mindig akadtak csodatevő kezek, amelyek új erőforrások lehetőségeit nyitották meg. S egyszercsak felkerültek a csillagok a tornyok tetejére, egyszer csak megszólaltak a harangok, most pedig eljött a nagy alkalom: az új templom felszentelési ünnepélye.

A felszentelési ünnepség végső szakasza:

A nagy történet után felhangzik az örökszép zsoltár: „Légyen te kőfalaidban...”, majd a nagy magyar ének: a Himnusz csendül fel a hatalmas kupola alatt, s ennek elhangzása után kivonult az ünneplő közönség egy része a templomból. De ott maradt még egy hatalmas nagy gyülekezet, amely lelki gyönyörűséggel éli át a következő szertartásokat. Keresztelés következik. Négy kis gyermek részesült a keresztség szertartásában és pedig: Varga Sándor (Varga László gimnáziumi tanár és Mágócsy-Dietz Erzsébet fia), Kovács Sándor (Kovács Sándor református lelkész és Tömösközy Ilona fia), Molnár Benjámin Albert (Molnár Benjámin és Fliesbach Mária fia), Budaváry Margit Erzsébet (Budaváry Győző post. müsz. üzemgyak. és Körmendi Margit leánya). A szertartást Kiss Zoltán nyárádi lelkipásztor végezte, aki szolgálatával emelni, fokozni tudta a felszentelési ünnep erejét. Majd a másik szent szertartás: az úrvacsora következett, amelyet Győry Elemér egyházkerületi főjegyző végzett. Az úrvacsorái beszéd, amelyet Győry Elemér mondott, egy nagyszerű felhívás volt a gyülekezet tagjaihoz olyan

életnek megbizonyítására és hordozására, amelyből diadalmas benső erők, értékek áradnak ki. A hívők nagy tömege járult az Úr asztalához, s hosszú idő telt el, amíg az úrvacsoraosztás befejeződött. Végül egy esketési szertartás volt, amelyet Szakái Ernő adászteveli lelkipásztor végzett, aki az új párhoz — Király Károly és Somogyi Mária -— intézett lendületes beszédével még gazdagabbá tette a felszentelési ünnepély tartalmát. Az elbocsátó ének hangjai mellett vonult ki az új templomból a gyülekezet, amelynek egy része még sokáig ott gyönyörködött az új templom falai között.

A közebéd.

Délután két óra volt, amikor a felszentelési ünnepségek véget értek. Majd V2 3 órakor megkezdődött a főiskolai köztartáson a közebéd, amelyen közel 300-an vettek részt, dr. Tóth Endre theológiai professzor, köztartási felügyelő irányította gondos körültekintéssel a szervezési munkálatokat, amelyeknek végrehajtásában értékes szolgálatot végeztek a leányegyesület tagjai Cseh-Szombathy Katalin vezetésével. A közebéden több üdvözlő köszöntés hangzott el. Az első köszöntőt Medgyasszay püspök mondotta keresetlen, meleg szavakkal a Kormányzó Úrra, majd Vásárhelyi János erdélyi püspök szólalt fel, s utalt, az erdélyi magyarságnak az elnyomatás idején kifejlődött összetartására. Hangsúlyozta, hogy a dunántúli magyarság nem felejtette el, felkarolta erdélyi testvéreit, s így szolgálta a nagy magyar egység ügyét. Ezután Antal István emelkedett szólásra, s csodálatos szónoki erejű nagy hatású beszédben fejtette ki a keresztyén tábor egységes frontjának szükségességét, mert csak így tud a magyarság egységes közös arcvonalon sikeres harcot vívni a keresztyén eszme barbár ellenségei ellen. Majd meleg szavakkal üdvözölték a pápai református egyházközséget és annak vezetőségét, Karlovitz Adolf a római katholikus és Bácsi Sándor az evangélikus egyház nevében. Az ORLE üdvözletét dr. Kovács J. István tolmácsolta lelkes szavakkal, megindító melegséggel. A pápai református egyházme1081