Lapok Pápa Történetéből, 2016 (1-6. szám)

2016 / 1-2. szám - Szende Árpád: Ürmös Péter grafikusművész színdinamikai munkássága

az utóbbi évtizedek építészeti produktuma éppúgy, mint a döntő többségében jelen lévő, és Budapestre oly jellemző eklektikus épületek együttese. A beépítések fajtája és nagysága nagyjából megegyező, kiegyenlített, míg a karakterek, az architektonikus elemek változatos sokasága tapasztalható.

Az épületek színadottságai a városi környezetszennyezés miatt a szürke tartományokba tehető, és még a nemrég épült, vagy felújított épületek színei is piszkos benyomást keltő, tört színeket mutatnak. Különösen igaz ez az eredetileg fehér, illetve tört fehér színekre. A megvilágítás napszaktól függő, de miután igen szűk és sűrűn beépített utcáról van szó, jelentős árnyékhatások érvényesülnek. Mesterséges megvilágítása az épületegyüttesnek nem készült. Az épület - a régi terv tanúsága szerint - 1911 után épült fel. Magán viseli a kor építészeti, de főleg épületszerkezeti és anyaghasználati jellegzetességeit. A homlokzat is az épület funkcionális rendje szerint tagozódik. A földszinti üzletek galériáikkal, a félemeleti irodák formailag és szerkezetileg összefogottan jelennek meg, karakteresen tagolva a homlokzatot. A homlokzat nyitott, sok üvegezett felületet tartalmaz. A pillérváz erősen hangsúlyozott, és a homlokzati tagolást erősíti. A következő emeleti szintek (I—II. emelet) lakásokat tartalmaznak, a homlokzat zártabb, és középső hangsúlyozottságát a nyílások rendje, és a kisméretű, ám műves erkélyek fokozzák. Az alkalmazott anyagok hagyományosak: vakolt, festett felületek, mázolt fa nyílászárók, kovácsoltvas korlátok. Az utolsó emeleten (III. emelet) eredetileg műterem volt, de ezt sokszor megváltoztatták, átalakították. Manzárd jellegű tetőszerkezet zárta le a homlokzatot, tekintélyes méretű kéménypillérekkel, kéményfejekkel. Az épület nemcsak jelentős háborús károkat szenvedett, hanem magán viseli az elmúlt évtizedek gondatlan kezelési gyakorlatának, és a számos felújításnak, átalakításnak a nyomait is.

A tervezés az épület hasznosításának keretében kialakításra került tetőtérbeépítés során kezdődött meg. Legfőbb szempontja az eredeti elvek szerinti homlokzat lehetőségek szerinti, és a közben megváltozott környezet figyelembevételével kialakított helyreállítása. Ez megmutatkozik szerkezeti, anyaghasználati és színbehatárolási alkalmazásokban egyaránt. A homlokzat régi hármas tagolódottságát, szerkezeti hangsúlyozottsággal, alapvetően színekkel lehetett elérni. Az épület hiányzó főpárkányát, középszimmetrikus kompozícióját, az új funkciók megvalósításával, az alkalmazott színek hatásmechanizmusaival terveződött meg. A színbehatárolás a kor (századelő) kedvelt színtartományainak figyelembevételével, a mai térbeli és anyaghasználati szituációnak megfelelően került meghatározásra. A bemutatásra kerülő térbeli ábra színvázlata a javasolt és megvalósításra javasolt, kidolgozott, nagyméretű színes tervben is ábrázolt megoldás. A végleges színezet kiválasztásánál triád harmóniát alkalmaztak, a sárga - barna - zöld színtriád választásával. A színválasztás fő kompozíciós szempontja a skála szerinti harmóniák felépítése volt. A skálák lépcsői esztétikailag egyenletesen kerültek meghatározásra. E skálákból választották ki a homlokzati hangsúlyoknak megfelelően az alkalmazandó színezet - telítettség - világosság alapján a színeket (ISPO), melyeket színmintákkal is dokumentáltak. A terv célja, a századelő színemlékezetének felébresztése és jelentős érzelmi tartalommal a belvárosi hangulat gazdagabbá tétele.

1043