Lapok Pápa Történetéből, 2016 (1-6. szám)
2016 / 3. szám - Petrik Iván: Pápa város társult községeinek (Kéttornyúlak, Tapolcafő, Borsosgyőr) első írásos említései
Zunkur, Stephano, Nicolao, Moch et aliis filiis ejusdem comitis Hectoris ex alia consorte sua procreatis, propter honestam et favorabilem conservationem personae suae per eundem magistrum Zunkur defuncto comite Hectore patre suo memorato sibi adhibitam indefesse, presente eodem Stephano plebano, qui ad audiendam confessionem ipsius dominae accesserat, ut idem adfirmabat et aliis, quampluribus ibidem adstantibus. Datum per manus viri discreti magistri Dominici lectoris ecclesiae nostrae, anno Domini millesimo trecentesimo decimo septimo. 1. ,, ...relicta comitis Hectoris filii Ioannis de Lak... ”, „ ... Laki János fia: Hektor ispán özvegye... ”. Kéttomyúlak első említése. Fordítás: A veszprémi egyház káptalanja Krisztus jelen írást megtekintő minden hívének üdvöt [kíván] az üdvösség szerzőjében. Ezekkel a sorokkal akarjuk mindenkinek a tudomására hozni, hogy a Csák nemzetségbeli Agárnak mondott János fia Domonkos ispán fia: János a saját nevében, és a testvére, Egyed nevében személyesen megjelent előttünk, a kiváló férfi, István, lövöldi plébános jelenlétében, és ennek a személyes tanúságával megerősítve azt vallotta, hogy Margit nevű anyja, nemes asszony, aki Laki János fia: Hektor ispán özvegye és Héder nemzetségbeli Dénes leánya, végső szenvedésében, de értelmének birtokában hitbérét és jegyajándékait, amelyeket Hektor ispán birtokaiból jogszerűen, és a királyság szokásjoga szerint átengedtek neki, Zunkur mesternek, Istvánnak, Miklósnak, Mochnak és ezen Hektor ispán további, a másik feleségétől született fiainak [adta], az oda ezen úrnő gyónását meghallgatni érkezett István plébános, ahogy ezt ugyanő megerősítette, és számos más ott megjelent személy jelenlétében, mivel Zunkur mester apja, Hektor ispán halála után tisztességgel és jóakarattal gondját viselte fáradhatatlanul,. Adatott a kiváló férfi, Domonkos mester, egyházunk olvasókanonokja által, az Úr ezerháromszáztizenhetedik évében. Kéttomyúlak, azaz a középkori Lak falu esetében két oklevél merült fel, mint a település első írásos említése. 1345-ben az Atyaiak pert kezdtek a Lőrinte nemzetség tagjai ellen Lak és Mihály birtokok miatt. A per során az alperesek bemutatták a veszprémi káptalan 1299-ben kibocsátott tanúsítványát. E szerint az oklevél szerint az Atyaiak bizonyos adósságaik fejében egy évre zálogba adták nekik Lakot, amit aztán nem váltottak ki.1 Az Atyaiak a középkori Atya faluban (ma: Attyapuszta) éltek, birtokaik a környéken feküdtek. Mivel más Veszprém megyei Lak nevű birtok korábban nem volt ismert, felmerült, hogy a szóban forgó Lak a későbbi Kéttomyúlak településsel azonosítható. Ebben az esetben Kéttomyúlak első említése az 1299-ben kiadott oklevélben található. A dolog mégsem egyértelmű, ugyanis a Pápa melletti Lak középkori birtoklástörténete jól adatolt és viszonylag egyszerű sémát mutat, jóllehet csak a XIV. század elejétől kezdődően sorjáznak az információk. Lakot és a környék néhány települését (Nóráp, Dálka) egy bizonyos Hektor leszármazottai birtokolták. A XIII. század végén feltűnő Hektor fiát, 1317-ben nevezik Laki Hektor fia Jánosnak. Azaz ő vélhetően itt (Kéttomyúlakon) élt. A rokonság megosztozott a birtokokon, megosztották magát Lakot is, amihez kapcsolódóan ismert részletes határjárása. Biztosra vehetjük, hogy Lak teljes egészében Hektor leszármazottai kezén volt. Az 1299-ben még az Atyaiak birtokaként említett Lakot viszont a XIV. században a Lőrinte nembeliek (az éppen ez idő tájt Lőrinte fiainak: Tamásnak és Bekének utódaiban elkülönülő Essegváriak és Csékútiak) tartották a kezükben először zálogjogon, majd örökség jogán. 1341- ben Lőrinte nembeli Beke és Tamás fiai megosztoztak a birtokaikon, amelynek során 1 MNL OL DL 40966. 1058
