Lapok Pápa Történetéből, 2015
2015 / 1-2. szám - Molnár János: Emlékezés a Pápai Állami Tanítóképző néhány tanárára
ifj. Hermann István : A pápai temetők története. szerk. Huszár János. Bp. : Jókai Kör, 1995. p. 36. Somfai János - Somfai Jánosné Keresszegi Hajnalka : A pápai Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola emlékkönyve, 1948-1994. Pápa : Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, 1994. p. 62. ÁTI évkönyvei 1934-35-1946-47. iskolai év és 1948^49. iskolai év F. Felesége Galló Mika Erzsébet szóbeli közlése, 1995. Pápai pedagógus Lexikon, főszerk. Tungli Gyula. Pápa : Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 1997. p. 41. Galló Pál Miklós Minden növendék ismerte. A híre eljutott azokhoz is, akiket nem tanított. Magunk között csak Pali bácsinak hívtuk. Pedig akkor még nem volt szokás a tanárainkat keresztnevükön szólítani. Megjelenésében jómódú polgár képzetét keltette. Mindig öltönyben, nyakkendőt viselve járt. Ez tanáraink többségének a példaadását jelentette az öltözködés tekintetében. Tiszta arcú ember. A vonásaiban valami huncutságot lehetett felfedezni, gyakran pislogott. Az óráin nem tudott, talán nem is nagyon akart fegyelmezni. Kopogott a ceruzájával. Figyelmeztetésként mondott valamit, amin nemcsak mi derültünk, hanem ő maga is csendesen mosolygott. Tudnia kellett, hogy egy ilyen megjegyzése célt téveszt. Mit tökéletlenkedsz? - volt a szava- járása. De ezzel semmi sem oldódott meg. Nekünk néhány évig magyart és történelmet tanított. Különleges tanáregyéniség. Magyarázatai érthetők, de nem mindig a lényeget érintették. Néha kevésbé fontos részekre pazarolt több időt. Az óráin sajnos nem figyeltünk. Hihetetlenül fegyelmezetlenek voltunk. Rendkívül szégyellem, hogy közülük én voltam az első. Előfordult, hogy a szomszédomnak szóltam óra alatt: nézz hátra! Ki figyel? Szinte senki. Olvastak, rajzolgattak, készültünk más órákra. A tanár urat ez nem zavarta. Sőt, valaki óra alatt fogadásból rágyújtott. A kifújt füstöt a kezével próbálta eloszlatni. A válasz: Mit csinálsz? Legyeket hajkurászol? Máskor a mögöttem ülők elővették a sakktáblát és játszottak. Nekem szóltak, hogy dűljek a padjaikra, akkor nem látni őket a tanári asztaltól. Egy darabig rendben is volt minden. Egyszer csak a tanár úr rám szólt, hogy üljek rendesen. Lassan kiegyenesedtem. Meglátta a sakktáblát. A szomszédjaimnak nem is szólt. Csak engem vont felelősségre, hiszen én fedeztem a fegyelmezetlenségüket. Volt is némi igaza. Sajnos ezt akkor nem így éreztem. Az óráira nem készültünk alaposan és rendszeresen. Keveset is tudtunk. Az osztályzatai kiszámíthatatlanok voltak. Hiányzott a szigorúsága, a következetessége. Akkor nem bántuk, de az érettségire készülve éreztük ennek hátrányát. Nem véletlen, hogy az osztályunkból kevesen végeztek magyar, történelem szakot. A megtanulandó verseket azonban szigorúan számon kérte. Azokat szóról szóra kellett tudni. Egyetlen szó eltévesztése olykor elégtelen osztályzatot jelentett. A másik osztályban a felelő Edward király, angol király léptet fakó lován helyett ezt mondta: Edward király, angol király vágtat fakó lován A tanár úr azonnal közbeszólt: Máris vágtathatsz a helyedre! Elégtelen. Máskor számon kérte, hogy Petőfi néhány száz versét sem tudod? Akkor mit akarsz? Minden ízében magyar ember volt. Ezt többször is kifejezésre juttatta, pedig az 501015
