Lapok Pápa Történetéből, 2014

2014 / 6. szám - Dr. Tóth Gábor Sándor: Az I. Magyar Bábjátékos Kongresszus - 1948 előzményei

lis, a cserkész és levente, valamint a nacio­nalista-irredenta irányzatokat és az ezeket egyesítő pedagógiai vonalat is. „Ezt a vál­tozást bábmüvészetünk még ma sem tudta egészen kiheverni.” (Németh Antal, Kós Lajos: A bábjátszás Magyarországon. Bp., 1955.) Bizony még ma sem tudta kiheverni. 1996-ban feleségemmel lelkesen segítet­tünk a fővárosi szakembereknek a pápai polgármesteri hivatallal és a Jókai Műve­lődési házzal karöltve, hogy egy bábtörté­neti kiállítást szervezzünk, amely a jubile­umi budapesti UNIMA-kiállítás előhírnöke lett volna. A kiállítás Pápán jött létre Blattner kora és köre címmel, még Jean Luc Soulé a Francia Nagykövet Kulturális Tanácsosa is eljött. Június 23—30-ig ez a kiállítás kibővítve már Budapesten a Fé­szek Klubban várta a külföldieket is a XVII. UNIMA Budapesti Kongresszusa idején. Sajnos a dolgok 1996-ban sem úgy történtek, ahogy azt vártuk. A müvek alatt vagy nem szerepelt felirat, vagy hibásak voltak címek és a neveket is összecserél­ték. Külföldi érdeklődőknek én magyaráz­tam el, ki mit alkotott. És a legnagyobb döbbenetre a megnyitó is elmaradt... A tömeg szétoszlott. Ragyogó, de tragikus mozzanatokkal teli bábos múltunkat nem mutatták be az érdeklődő külföldnek. így a sajtó sem méltathatta. Arról viszont sze­rencsére írt egy művészettörténész, hogy „miként nem szabad kiállítást rendezni”. (Kopócsy Anna: Blattner Géza kora és köre - avagy hogyan ne rendezzünk kiállí­tást. Élet és Irodalom, 1996. 08. 02.) Az UNIMA megbecsülte A. Tóth Sán­dort. 1969-ben a párizsi kongresszus jubi­leumán a nemzetközi vezetők dísztaggá választják, elsőként a magyarok közül. 1972-ben ugyanitt már az ő előterjesztésére válik dísztaggá Rév István, Büky Béla és Lakatos Emília. 1979-ben újabb kitüntetést kap az UNIMA-tól. Avantgárd bábjainak és konstruktív festészetének hatása más nemzetközi fórumokon is fennmaradt. 1996. június 12-től szeptember 28-ig New York-ban a Vak vadász és a Fakatona szerzett dicsőséget mesterének a Lincoln Centerben a Bábok és színielőadási tár­gyak a 20. században című nemzetközi, száz évet átölelő retrospektív tárlaton. 2001 nyarán Bretagne-ban. egy bábfeszti­válhoz kapcsolódó nemzetközi kiállításon szerepeltek művei, ugyanazon év őszén pedig a franciaországi magyar évad, a MagyArt keretében a Párizsi Magyar Inté­zet szentelt kiállítást a festő- és bábművész A. Tóth Sándornak. A 2000-ben megjelent A. Tóth Sándor monográfiát 2002-ben le­fordították franciára. A kötetet az az évi Párizsi Könyvszalonon is bemutatták. 2010-ben Malagán, Picasso születésének 130. évfordulóján, a 20. század elejének 520 jelentős alkotásával tisztelegtek a nagy művész előtt. A Toys of the Avantgárd többhónapos kiállításán egyetlen magyar művész alkotásai szerepeltek, A. Tóth Sándoréi. 1930-as párizsi Arc-en-Ciel- plakátja. Bábjátékos című olajfestménye, négy konstruktív bábja: a Fakatona, A Kislány, a Kezek című darabból az Ördög és a Pierrot. A tematikus kiállítás a gyer­mekekhez kívánta közel hozni az avant­gárd művészetet. A 600 oldalas katalógus­ban a Bauhaus tanárának, Moholy-Nagy- nak az írásában olvashatjuk a véleményét: „Ez vezet az ember modern világának gaz­dag élvezetéhez.” KIADJA A PÁPAI JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR Felelős kiadó: dr. Hermann István igazgató Tipográfia: Máticsné P. Enikő 1002 Pápa, 2014. HU ISSN 1216-5581 HU ISSN 1216-2027

Next

/
Thumbnails
Contents