Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 4-5. szám - Zsuppán István: A. Tóth Sándor emlékének
Meglepetés az esküvőmön Ahogy végeztem a pécsi tanárképzőn, felkerestem Sándor bácsit, hogy elújságoljam neki a hírt. Jókedvre derült és gratulált. De gratulált a közelgő házasságkötésemhez is, amelyre meghívtam. A meghívásomra néhány nap múlva egy szép levélben válaszolt, jókívánságokkal. Mivel a házasság- kötés színhelye Győr volt, nem hittem, hogy veszi a fáradtságot odautazni. Mégis megtette. Az állomáson összetalálkozva gyanútlanul megkérdeztem:- Sándor bácsi! Hova utazik?- Egy kedves tanítványom esküvőjére - volt a válasza. De a násznép is elcsodálkozott, amint a házasságkötő terembe lépve a tanúm mögött közvetlenül meglátták Sándor bácsit. A tizenhetedik portrét rólam, Szalay László társaságában 1974-ben rajzolta A. Tóth Sándor a képzőművész körben. Ez a képe az utolsó a rólam készültek sorában. 1977-ben messzire szakadtam szülővárosomtól egy Duna parti kisvárosba, miközben a képzőművészeti főiskolára jártam. 1979-ben végeztem. Sándor bácsival egy téli napon találkoztam rövid időre, mikor is elújságoltam neki, hogy egykori tanítványától. Somogyi Józseftől megkaptam a diplomám a Képzőművészeti Főiskolán, amire ő boldogan reagált (Sándor bácsi arcán ekkor már látszott gyenge egészségi állapota). 995 Esküvői jókívánságai
