Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 2. szám - Molnár Lajos: Adalékok Pápa város ipartörténetéhez, a középkori város malomiparának kialakulásához, egyes malomhelyek topográfiájához
összeírásban találkozunk adattal, miszerint Agyagi ikon az akkor létező 3 malomból 1-1- 1 malmot birtokolnak: a bakonybéli apátság, a porvai pálosok, a vázsonyi pálosok.27 Nézzük meg, mi történt 1542 után a pálosok malmával. Veszprém vármegye nemesi közgyűlése levélben bizonyította 1542. augusztus 6-án, Ajkarendeken, hogy a besztercebányai országgyűlés rendelkezése alapján Báthory András országbíró a vázsonyi pálosoknak visszaadta a tőlük erőszakkal elfoglalt agyagliki malmot és Lihért pusztát.28 Az írás ugyan nem nevezi meg az erőszakos birtokfoglalót, de ha megnézzük kinek a kezén volt az előző adólajstromban a jelzett két birtok, akkor megtudjuk. 1531-ben az agyagliki malom és Lihért falu Choron András birtokában volt. Tudott Choron Andrásról, vagyonát erőszakkal elvett, vagy zálogbirtokba vett egyházi javakkal is növelte.29 Országgyűlési rendelkezéssel 1542. évi adóösszeírást megelőzően visszakerült agyagliki és líhérti birtokába a vázsonyi pálos rend. Mi történt ezután a malmukkal? 1549-ben a vázsonyi kolostor perjele, Gergely, a malmot bérbe adta a hozzátartozó földekkel Borbély Andrásnak és utódainak/0 A malom a török rombolások közepette is fenn tudott maradni a pálosok birtokaként, csak a pálos rend feloszlatásakor került állami kezelésbe. Már csak azt kell kideríteni, ez az agyagliki malom hogyan került a vázsonyi pálosokhoz és hol helyezkedett el a Tapolcán? Tudható, a vázsonyi pálos monostort Vázsonykő vára mellett Kinizsi Pál és felesége, Magyar Benigna apja, Magyar Balázs építtette a pálos atyáknak, ahol 1483-tól éltek. Ez időtől ott erős szerzetes közösség volt. Kinizsi és felesége jövedelmező birtokokkal is ellátta őket. 1511-ben Magyar Benigna a megörökölt korábbi Kinizsi birtokból, Lihért pusztát és Agyaglik részbirtokot - Agyaglik más részei 27Nádasdy, 1986. 22. oldal. 28 Pákay, 1942. 49. oldal. 29 Uo. 13. oldal. Uo. 49. oldal. A bérleti szerződés 1549. szeptember 29-én kelt. a bakonybéli apátságé és a Zsemléri család örököseié voltak, - adományozta a vázsonyi pálosoknak, ami földet és malmot foglalt magába.’1 A malom helyének megjelöléséhez vegyük elő a Péntek malom leírásánál említett 1508. június 22-én kibocsátott oklevelet, amely négy malom egymáshoz viszonyított helyzetét írta le: Essegváry Ferenc Odoska nevű malma Hódoska falunál volt a Tapolcán, s ez szomszédos volt a Hódoskától délre eső bakonybéli apátság Agyaglik részbirtokán levő két malommal. Az apátság két malmától délre esett Agyagiikon Vázsonyi Gergely malma. Azonosítsuk Vázsonyi Gergelyt! O Kinizsi özvegyének, Magyar Be- nignának harmadik férje, akit a felesége házasságtöréssel vádolt és kivégeztetett. Vázsonyi, más néven Kereki Gergely 1508-ban bírta a volt agyagliki Kinizsi birtokot. Nem tudni, Kinizsi Pál hogyan jutott a malombirtokhoz, a malmot a birtokkal együtt kapta-e, vagy ő építtette? Az 1480-as éveknél régebbre nem tudok menni a Besenyő malom -történetében. A malmot nevezték Csillag malomnak, Agyagliki malomnak, Kamerális malomnak. Az agyagliki malmokkal foglalkozó írásom célja az volt — teljes történetük bemutatása mellett, - el kívántam oszlatni azt a tévhitet, miszerint a bakonybéli apátság 1245- ben is említett két malma maradt fenn a 20. századig. A tények azt mutatják, hogy a Péntek malom elődje valóban az egyik apátsági malom volt, a másik apátsági malom a 16. század közepe környékén nyomtalanul elpusztult. A Besenyő malom legkorábbi ismert elődje a vázsonyi pálosok malma, amely korábban Kinizsi Pál birtokában volt. Remélem, hogy rövid írásommal másokat is arra ösztönözhetek, hogy próbáljuk meg tisztázni a Tapolca folyón lévő pápai malmok és a történeti forrásokban előforduló, különféle neveken, emlegetett malmok történetét, egymással való kapcsolatát. Magyar Katolikus Lexikon IX. Budapest, 2004. 567-68. Nagyvázsony címszó és Kubinyi, 1994. 103. oldal. Pápa, 2014. HU ISSN 1216-5581 HU ISSN 1216-2027 978 KIADJA A PÁPAI JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR Felelős kiadó: dr. Hermann István igazgató Tipográfia: Máticsné P. Enikő
