Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 1. szám - Francsics Ferenc: Pápa város jégellátása a 19. és 20. században
1. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 373. 2014. Francsics Ferenc Pápa város jégellátása a 19. és 20. században Az 1960-as évektől kezdett elterjedni az elektromos hűtőszekrény és más elektromos hűtőberendezések használata. Az 1960-as évek előtt is volt hűtési lehetőség: a természetes és a rnüjég. A jégszekrénnyel való hűtés a következő- képen működött: a jégszekrény alsó részében a jégtároló edénybe tették a jeget, míg fel nem olvadt, addig tartott a hűtő hatása. Kocka jegekkel jött a jeges lovas kocsi, hordókban szállította a jeget, kiabálta: „Itt a jeges! Itt a jeges!” Akinek szüksége volt rá, ment a vödrével és fizetés fejében megtöltötték a vödröt jéggel. Henteseknek és mészárosoknak, kocsmárosok- nak általában volt jégtároló pincéjük vagy jégvermük. Kecskés Dezső hentes jégverme a Hantai utcában (1990-es évek) (Hehler László rajza) Jégverem készítése gos talajon a jégverem mélységét 5-6 méterre is kiásták. A jégverem teteje sátortető formában készült, vastagon náddal volt befedve, a tető a talaj szintjéig leért. A nádtető megvédte a nyárra betárolt jeget az esőtől, és mivel jó hőszigetelő volt, a külső levegő melegét sem engedte át. A lejárat ajtaját is vastagon szigetelték náddal. Jég berakása a jégverembe vagy pincébe A jégvágó emberek a meghízott, vastag jeget, 15-20 m2-es táblánként fejszével körbevágták, úgymond el szabadították és tutajozás módszerével a gyűjtőhelyre szállították. Szárazabb részre csáklyákkal kihúzták és feldarabolták. A jég berakása előtt a verem fenekére vastagon szalmát terítettek, oldalaira pedig nádat állítottak, ezzel volt leszigetelve a föld melegétől. Csúszdán eresztették le a jégtáblákat, hogy minél nagyobb táblák maradjanak, majd szorosan egymás mellé rakták, hogy minél kevesebb levegő maradjon köztük. A feldarabolt jeget havas időben lovas szánkóval, hómentes időben pedig lőcsös kocsival szállították a megrendelőnek. Pápán a Tapolca folyó vizével állították elő a természetes jeget. A Felsővárosban a Pap malom és a Küllü malom között a folyó jobb oldalán árterület volt. A Tapolca folyóvizét a Küllü malomnál zsilipzárással felduzzasztot- ták, az kifolyt az árterületre és megfagyott, ebből lett a természetes jég. Jégvermet csak ott lehetett készíteni, ahol nem kellett félni, a talajvíztől. Kötöttebb, agya965
