Lapok Pápa Történetéből, 2013

2013 / 2. szám - Zsuppán István: Egy hosszú élet rövid leírása

rencet is megfigyelték. A megfigyelő nem volt más, mint egykori tanítványa a református gimnáziumból. A fiúban volt annyi gerincesség, hogy felfedte magát tanára előtt. Ezután együtt írták a tartótiszt számára a jelentéseket a párt legnagyobb megelégedésére. Akciójuk csak a rendszerváltozás után derült ki. „Sic transit, gloria mundi, így múlik el a világ dicsősége.”

Fata Vilmosné évekig dolgozott az akkori új nevű Városi Tanácsnál Kerekes János tanácselnök és lánya, Ilus néni irányításának idején. A két szocialista vezető azért tűrte meg a tanácsnál a klerikális Hajnal Erzsébetet és Hedviget, mert „a családjuk nem nézte le a szegényeket” a Horthy-rendszerben - vélekedtek a Kerekesek.

Az ifjú házasok nehéz időket éltek meg az ötvenes években: a férj osztályidegennek minősült, míg a feleség klerikális reakciósként volt számon tartva.

1951-ben abba a zalai faluba költöztek, ahol megismerkedtek 1940-ben. A falu neve Dömefölde, a Válickapatak partján fekszik. Ezen a patakon volt az a malom, mellette a hozzátartozó földek, amelyet férje családja birtokolt az államosításig. A családjukat kuláknak nyilvánították, Fata Vilmos nővérét és családját deportálták.

(Kitelepítésük történetét Ferenczy Izabella - nővérének lánya - Hortobágy címen megírta).

Aztán a diktatúra szorítása enyhült, változtak az idők. A szomszéd nagyközségben, Pákán szükség lett tanítóra. Ekkor derült ki, hogy Fata Vilmosnénak tanítói oklevele van. Behívták Lentibe, a járási oktatási osztályra megbeszélésre.

„Amikor az irodába léptem - emlékezik a jelenetre Hedvig néni -, felismertem az osztályvezető elvtársban azt a pápai képzős fiút, aki gyakorta ministrált az apácáknál.”

Az osztályvezető is felismerte őt, és rögtön gyalázni kezdte a pápai kedves nővéreket: „Ott ettem Pápán az apácák kegyelemkenyerét” - mondta. Majd megkérdezte:

Tud-e demokratikusan tanítani?”

Én is tudok úgy színészkedni, mint más” - kapta a választ.

Ez a gúnyos kijelentése a szerződéses tanítói szintig ért fel, amiből később kinevezés lett.

Négy gyermekük az ötvenes években született. Férje 51 évesen, 1973-ban meghalt.

Halála után a kis zalai faluhoz kevésbé érezte magát közel. Amint nyugdíjazták 1980-ban, Hedvig néni hazaköltözött Pápára, egyik fiával együtt, édesanyja kérésére.

„Nem szerettem tanítani” - vallotta magáról a kilencven éves tanítónő.

Vallomásának ellentmond, hogy abban a kis zalai faluban, ahol egész nyugdíjazásáig tanított és nevelte az alsós gyerekeket, nagyon megszerették őt a tanítványok és szüleik is. A mai napig hívják találkozókra egykori diákjai. Idős kora miatt csak a leveleikre tud válaszolni, az utazást már nem vállalja.

Húsz éve Pápán találkozott képzős osztálytársaival az 50 éves érettségi találkozón. 2002-ben arany diplomát, 2004-ben gyémánt diplomát vehetett át az Apáczai Csere János Tanítóképzőben, Győrben.

Fata Vilmosnét rendszeresen látogatják gyermekei, unokái és dédunokái.

Hedvig néni férje utáni neve Fata, ami a latin nyelvben sorsot jelent. Azaz Fata Vilmosné a nevében is Sorsát élte, mert:

Sic fata volunt, a sors akarta (így).

Hajnal Hedvig, Fata Vilmosné (2013)

Pápa,2013. HU ISSN 1216-5581 HU ISSN 1216-2027

KIADJA A PÁPAI JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR Felelős kiadó: dr. Hermann István igazgató Tipográfia: Sóki Erzsébet Zsuzsanna

922