Lapok Pápa Történetéből, 2013
2013 / 6. szám - Molnár Lajos: 110 éves a villamosenergia szolgáltatás Pápán
6. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 443. 2013. Molnár Lajos 110 éves a villamosenergia szolgáltatás Pápán Költőzsenink, József Attila írta versében: „Nézem a lámpám. Villamos lámpa./ Fűti egy titkos, rejtett erő./ Tompa árnyékból csillogó élet lesz,/ Ahogy belőle fény tör elő./ Nézzétek, milyen megfoghatatlan,/ Csupa titok, csupa hatalom/ S mégis, fényével akkor pompázhat csak,/ Mikor én, az Ember akarom!/ Midőn lefekszem, s oltom a lámpát,/ Váratlanul azon akadok:/ Mi lenne, hogyha többé föl nem gy’úlna/ S örökre sötétben maradok! E gondolatok körét bővítve, semmit nem túlozunk el, ha kimondjuk: Az emberiség által felfedezett technika ékköve a VILLAMOSSÁG. A XXI. században élőknek, akik a számítógép, a mobiltelefon és az elektronika szupercsodái környezetében élik mindennapjaikat, anélkül, hogy tudatosulna bennük, lételemük lett a villamosság. Kinek jut eszébe manapság, hogy amint e világunknak, akként a pápai villamosenergia szolgáltatásnak is volt kezdete. Sőt, volt vajúdása és születése, majdnem hasonlatosan az emberi utód világra jöttéhez, írásomban ezt elevenítem fel. A pápai villamosmű hivatalos üzembe kerülésének 110 éves évfordulójára emlékezhetünk hamarosan, 2014. január 16-án. 1 1 József Attila: „Nézem a lámpát" című verse, melyet makói gimnazista korában írt 17 évesen - 1922-ben -, s megjelent még abban az évben a Szépség koldusa című, első verseskötetében. A próbaüzem már 1903 decemberében megindult. De, hogy eddig eljutottak eleink, bizony számos gonddal kellett szembenézni a városatyáknak. Honnan tudjuk? Elég fellapozni a korabeli nyomtatott sajtót. „Sok nagy dolgot, vízvezetéket, villamos világítást stb. akarunk létesíteni városunkban. A törekvés, buzgolkodás úgy egészségileg, mint kényelmileg szükségelt célszerű és hasznos ujjitások s azok megteremtése mellett csak dicsérendő polgárainknál. ” [...] "Jó ivóvizünk az első feltétele, a levegő után, egy lakható városnak, létesítse tehát a vízvezetéket maga a város oly nagy> áldozatok árán, aminőt elviselni képes. A villamos világítást pedig - teremtse meg egy ezen vagy más célra alakult részvénytársaság, amelyben - minden esetben érdekében állana a városnak, ha többkevesebb részvénynyel venne részt. " - írta 1893. november 19-én a Pápai Lapok. A város rendkívüli közgyűlést tartott a villamos világítás ügyében, melynek eredményeként 1894. február 13-án - a takarékpénztár dísztermében népes közönség előtt - Hanauer Béla elnök bejelenti a közgyűlés határozatát, miszerint az ötös bizottság egy évre koncessziót kapott, s az értekezlet határozott a magánosok körében indítandó lámpajegyzésről. Mentek a napok, és a város nehéz döntési helyzetek előtt állt. Számos fejlesztési igény szorongatta: a vízvezeték megépítése, a csatomá-961
