Lapok Pápa Történetéből, 2013
2013 / 4. szám - Terebesi József: I. Emlékezés természetjáró tisztelettel
Bakancsos természetvédők a Bakonyban Pápán, a patinás barokk-városban bő tíz éve működik egy amatőr szerveződésű, családias csapat, amely a hegyvidék hajdani jeles költőjétől Ányos Páltól (Nagyesztergár 1756 -Veszprém 1784) választotta jelmondatát: „Bakony erdejének siess rejtekébe.” A Terebesi József által irányított bakancsos turisták magukénak vallják B. Pápay Pál természetjárásról alkotott véleményét. Nevezetesen azt „Barangolni érdemes! Ha másként nem megy, koldus módjára, de kíváncsian mégis, hogy gazdagon térjünk haza. Tudással, természetismerettel. Amit megismer az ember, azt képes leghatékonyabban megvédeni. Ez, valóságos alaptörvény. Az volna az ideális, ha minden nap tölthetnénk legalább egy órát a szabadban. Ha csak labdázunk, kergetőzünk, már eleget tettünk a fizikum követelményeinek. A gond azonban ott van, hogy az emberek jó részét (még) nem tanították meg és nem nevelték egészségre”... Évtizednél hosszabb tevékenységük ezért rendkívüli... Sőt, a megyen a hegyen a turista gondolatát dédelgető pápai bakancsosok tervszerű barangolásai alapvetően igen komoly értékhordozók. Nyíltságuk ezt még tovább fokozza! Tehát, bárki társulhat hozzájuk, mert a jó levegő, út az egészséghez. Mint azt Terebesi József elmondta, tíz éve, minőségileg is fejlődött a Bakony-járásuk. Egy-egy programjukon átlagosan 25-30 fő vesz részt. A legutóbbi évek túravonalainak teljesítésével a millenniumi ünnepségekhez is igyekeznek csatlakozni. Mert a Bakonyt felfedezni nem más, mint különleges szentélyekbe ellátogatni. Vajon ismerik-e Önök Gannát és környékét, a várromáról nevezetes Döbröntét, Farkasgyepűt -a pisztrángos tavával, a Köves-patak völgyében pedig a Csurgó-kúttal? Igen, igen! Ha némi túlzással is, de komoly esők után, jelentős havak olvadását követően „igazi vízesés” is van a Bakonynak. S még egy további - figyelemre méltó érdekessége-értéke van a pápai bakancsosoknak. A „Boroszlán” természetbarátok éves tagdíja mindössze 12 db felbélyegzett és megcímzett boríték, melyekben a programok részleteit kapják viszont. Nézzük csak Terebesi úr legfrissebb naplójából a februári programokat! Farkasgyepű-Csurgó-kút (11.12.), Bakonyjákó - Járifold - Döbrönte (11.26). Mindeközben néprajzi, történelmi, botanikai és zoológiái ismereteit igyekszik bővíteni a Terebesicsapat. Mivel feltehetően sokan nem tudják, hogy a Bakony-hegységben a boroszlán nevű növénynek mindhárom faja él, most azok élőhelyeit igyekeznek megismerni a pápai bakancsosok. Azt hogy miért számított a bükkösök babérboroszlánja (Daphne laureola) a néhány éve elhunyt Majer Antal erdészprofesszor kedvencének, miről kapta nevét a henye boroszlán (Daphne cneorum) s hol tenyészik legközelebb Pápához a farkasboroszlán (Daphne mezereum)? Vélhetően nagyon sok természetjárónak felfedezésre váró vidék a szentgáli tiszafás, az Ugod-fölötti Egzota-kert, Hubert-lak és a Bakony kapujaként elhíresült Huszárokelő-puszta. De, a szívet-lelket felüdítő természeti szépségekből jóval több van a Bakonyban. Zirc és környéke, Porva és Csesznek, Gézaháza, Bakonynána, Római-forrás, Tés térsége a szélmalmokkal.. És akkor csak említésszintjén szólunk az állatföldrajzi nevezetességnek számító havasi cincér (Rosalia alpina L.) bakonyi előfordulásáról... A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet - bakonybéli központtal pedig egyenesen a turisták „Mekkája” Nem véletlen, hogy itt létesült - néhány éve - az „Bakonyi Erdők JMK. ,, Bakancsos ” Természetjárók. Bakonyjákó (Táncsics kilátó előtti réten.) Távolban a kilátó. 942
