Lapok Pápa Történetéből, 2012
2012 / 3. szám - Domokos Tamás: Adatok Pápa puhatestű/Mollusca-faunájához
brandaris) sejtnedveiből állították elő a bíborszínüre festő színezéket. Ez a csiga a Földközi-tenger és Északnyugat-Afrika homokos partvidékén fordul el. A nagyméretű, gyönyörű színekben játszó, irizáló gyöngyházrétegű csigák és kagylókat a lakások legtöbbjében megtaláljuk egyszerű díszként, vagy valamilyen funkcióban (hamutál, víztartó, lámpa, szipka, színészeti díj, stb.). A hatás fokozása érdekében gyakran a héj felső rétegeit lecsiszolják, hogy felszínre kerüljön a szivárvány színeiben pompázó gyöngyházréteg. Ez utóbbi az intarziák, berakások kedvelt anyaga. Puhatestűek a tudományban A korábbiakban már esett szó arról, hogy a régészeti leletek közt gyakran találkozunk puhatestűek mészvázával. A mész- vázak segítségével tudjuk rekonstruálni például az egykori kereskedelmi útvonalakat, étkezési és temetkezési szokásokat, továbbá következtethetünk az egykori népesség számára és a környezeti viszonyokra is. A geológia segédtudományai közé tartozik a biosztratigráfia is. Ez a tudomány az őslénytant és a rétegtant kapcsolja ösz- sze. Abban az esetben, ha a puhatestű fossziliákon alapszik a rétegtani beosztás, akkor malakosztratigráfíáról beszélünk. Ennek lényege, hogy a különböző rétegek korát a fosszilisan előforduló karakter fajok, fajcsoportok alapján ítéljük meg. (Köztudott, hogy a tihanyi kecskeköröm a közel 5 cm-es nagyságú Congeria ungula- caprae névre keresztelt kagyló megmaradt búbja. Előfordulása a felső-pannon (2-5 millió éve) csökkentsósvizű tenger jelenlétére utal.) Köztudott, hogy a puhatestűek mészvázába beépült C14-es izotóp segítségével meghatározható a mészváz abszolút kora is. A puhatestűek héj maradványai fontos szerepet játszanak a környezettani (ökológiai) kutatásban is. Itt az aktuális elvét használjuk, amikor feltételezzük, hogy a ma is élő fajok közel hasonló környezetet igényelnek, mint elődeik, őseik. A több ezer vagy millió évvel ezelőtti üledékekből kinyert mészvázak alapján következtetni tudunk az őskömyezetre is. (Az üledék csak szárazföldi fajokat tartalmaz —> nagy valószínűséggel a szárazföldön képződött. A folyami fajokat tartalmazó üledék vegyesen tartalmaz szárazföldi és vízi elemeket —► árterületen képződött.) A XX. század utolsó negyedében lépések történtek arra, hogy a puhatestűek mészvázai is belekerüljenek a negyedkori klímarekonstrukció fegyvertárába. Hazánkban - mala- kológiai alapon - két módszerrel történik az őshőmérséklet rekonstrukciója. Az egyik metódus az előforduló csigák hőmérsékleti szélsőértékeihez köthető környezet- igénye alapján (malakohőmérő), a másik módszer pedig egy adott faj hőmérséklettől függő méretének kiértékelésével ad meg hőmérsékleti értékeket (alakhőmérő, morfohőmérő). Mindkét eljárás statisztikai módszerrel dolgozik. Szakirodalom DOMOKOS, T. (2004): A Körös-(Be- rettyó)-Maros közén előforduló védett puhatestűek. - Natura Beke- siensis, 6:21-44. DOMOKOS, T. & PELBÁRT, J.(2007): Magyarország védett puhatestűi. - Gráfon Kiadó, 1-144. Nagykovácsi. DOMOKOS, T. & PELBÁRT, J. (2011): A magyarországi recens puhatestűek (Molluscsa) magyar köznyelvi elnevezései. - Malakológiai Tájékoztató, 29: 25-39. FALKNER, G., BANK,R. & PROSCH- WITZ, T. (2001): Check list of the non-marine Molluscan Species-group taxa of States of Northern, Atlantic and Central EUROPE (CLECOM I.). -Heldia, 4:1-76. FEHÉR, Z. & GUBÁNYI, A. (2001): The catalogue of the Mollusca Collection 894
