Lapok Pápa Történetéből, 2012
2012 / 3. szám - Domokos Tamás: Adatok Pápa puhatestű/Mollusca-faunájához
Tudomásom szerint Pápa közigazgatási területéhez tartozó élőhelyek puhatestűinek vizsgálatával először Vásárhelyi István természetbúvár foglalkozott az 1950-es években. Ő Pápán és Tapolcafő környékén gyűjtött. Később, 1966-ban Pintér István és Pintér László kutatta az Esterházy-kastély parkját (Pintér & Szigethy 1979, Pintér 1982). Az 1979-ben megjelent első magyarországi elterjedési kötet (Pintér et al. 1979) 26, a második elterjedési kötet (fPintér & Suara 2004 - 2. ábra) pedig 38 A magyarországi puhatestűek elterjedése II Pintér László - Suara Róbert Magyarországi puhatestűek HAZAI MALAKOLÓGUSOK GYŰJTÉSEI ALAPJÁN Magyar Természettudományi Múzeum Budapest. 2004 2. ábra puhatestű faj (26 szárazföldi és 12 vízi) előfordulását jelzi Pápáról (UTM-hálózat2 XN 84 jelű négyzet: Esterházy-kastély parkja, Kis-Séd (?) és partja,Tapolca-patak, Várkert) és Pápa-Tapolcafőről (UTM- hálózat XN 93 jelű négyzet: égeres, legelő, Mogyorós-domb, Tapolca-patak partja). Az elterjedési kötetből kiderül, hogy a vizsgált élőhelyek/biotópok száma nem mondható gazdagnak, ráadásul igen kis területen szóródnak. Egy biztos, hogy a város lakott területe - malakológiai gyűjtés szempontjából 2 Hazánk területét 1052 darab 10 km x 10 km-es UTM-alapú (Universal Transversal Mercator) négyzetrács fedi le. (Lásd 2. ábra)- a Várkerttel és az Esterházy-kastély közvetlen környezetével ellentétben praktice érintetlen. 2011-ben csupán két élőhely megismerésére volt lehetőségem Pápán, mégis 6 (23%) új szárazföldi fajjal gyarapodott a 26-os lista. Az Esterházy utca 17. számú ház kertjét vizsgálva kiderült, hogy akár természetközeli állapotú élőhelyek is találhatók a belvárosban. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy az Esterházy-kastélyhoz tartozó építmények további vizsgálata is tartogat meglepetéseket. Pápa közigazgatási területén eddig megtalált 45 puhatestű faj alfabetikus sorrendben (A meghatározáshoz használt irodalmak: Soós 1943, 1955-1959; Krolop 1973, 1981; Kemey Et Al. 1983. A jegyzéken nem tüntettem fel az alfajokat, és a leírók neveit. A fPintér & Suara 2004 kötetben szereplő fajok jelzetlenek. O 2011-es saját gyűjtésem eredménye. • Dr. Hermann István szíves közlése. •7 Ha a CLECOM listában az adott faj más néven szerepel, akkor azt a vagylagosság jelét követően megadom (Fehér & Gubányi 2001). A védett fajokat (3. ábra) félkövér betű különbözteti meg. A fajok magyar köznyelvi elnevezései Domokos & Pelbárt 2011 szerint szerepelnek.) Szárazföldi csigák: Arion circumscriptus/,szalagos lantoscsiga O Arion lusitanicus/spanyol lantoscsiga3 3 4 (4. ábra) • 3 CLECOM/Check List of European Continental Mollusca/Európai Szárazföldi Puhatestűek Katalógusa (Falkner et al. 2001) 4 Domokos & Pelbárt 2011 műben ez a faj - az általános használatnak engedve - spanyol lantoscsiga néven szerepel! Még Bálint Gazda honlapján is „spanyol” jelző szerepel, pedig mindannyian tudjuk, hogy a „lusitanicus” jelző „portugált” jelent! A Lin- né-féle binominális (nem-faj) nomenklatúra első tagja, az Árion nembe tartozó házatlan csigák pajzsán általában előforduló lant alakú rajzolat után a lant 888
