Lapok Pápa Történetéből, 2011
2011 / Különszám - Emléktábla-avatás Mátyus Ferenc tiszteletére!
sok számos utazást kezdeményeztek egyes iskolák testületéiben. Sokan vannak, akik azt vallják, hogy Mátyus Ferenc számadó igazgatónak nagy szerepe volt a hajdan nagyhírű pápai pedagógus vegyeskar felvirágoztatásában. Ez tökéletesen megfelel a valóságnak. Kitűnő énekes volt, hatalmas hangerővel, énektechnikával rendelkezett és kitűnő zenei hallása volt, így amolyan vezérénekesként szerepelt a basszus szólamban. Nélküle komoly fellépés elképzelhetetlen volt. Tekintélyével szorgalmazta is a szerepléseket. Az ő szervező munkája segítségével jött létre a fellépés a győri színházban az ottani szimfonikus zenekar és győri pedagógus kórus közreműködésével. A feladat Beethoven IX. szimfóniájának az előadása volt. O szervezte meg az előzetes próbákra a pápai énekkar utaztatását is az akkori viszonyoknak megfelelően jókora porfelle- get támasztó nyitott tehergépkocsikban. Ennek a vállalkozásnak Győrben hatalmas közönségsikere volt. Köztudott, hogy Mátyus Ferencet kemény próbák után egyhangú határozattal felvették az Operaház férfikarába. Ezt a csábító ajánlatot hosszú lelki tusa után elutasította, miután nem akart megválni a várostól, s nem akarta itteni munkáját sem félbehagyni. Ő gondolt először Pápán a hetvenes években az egykor nagy tekintélynek örvendő Jókai Kör újjászervezésére. Kezdeményezésére neveztük el akkor a magyartanárok munkaközösségét. MAGYARTANÁROK JÓKAI KÖRÉNEK. Igaz, ettől még nem született újjá a Jókai Kör, de a neves pápai kulturális közösség feltámasztásának gondolata mindaddig fennmaradt, míg a tervet valóban meg lehetett valósítani. Mikor úgy látta, hogy a kultúrmunkában lehetőségei korlátozottak, elvállalta a Pedagógus Művelődési Ház igazgatói tisztét. Ez hatalmasan megnövelte elfoglaltságát, de módot nyújtott tervei valóra váltására, a kultúrmunka felvirágoztatására. A vezetése alatt álló intézményben azonnal hangversenysorozatot szervezett, kitűnő előadókat, neves művészeket hívott meg, szép színpadot készíttetett, ahol kisebb színművek előadására is lehetőség nyílt. Ezek közül a világhírű Akutagava japán szerző: A vihar kapujában című alkotása különlegesen nagy sikert aratott. A színpad igen hasznosnak bizonyult egy-egy nagy költő életművének a felvonultatására is. Különösen nagy hatással volt a hallgatóságra Radnóti költészetének a bemutatása a Türr gimnázium tanárainak az előadásában. Kár, hogy ezt a színpadot egyik utód minden indoklás nélkül lebontatta. A Pedagógus Művelődési Ház egyik legjobb sorozata az úgynevezett Művészeti Kollégium volt, melyben egy-egy témával három szempontból foglalkoztak avatott előadók, éspedig az irodalom, a képzőművészet és az ének-zene szempontjából. Ennek minden rendezvényén telített volt a nézőtér lelkes hallgatókkal, akik mindig türelmetlenül várták a következő folytatást. A Mátyus Ferenc által vezetett Pedagógus Művelődési Háznak a legnagyobb vállalkozása az az országos vetélkedő volt, melyre 1956. október 21-én és 22-én került sor Budapesten. A legforróbb sikert ott az énekkar és a zenekar aratta különböző színhelyeken. Miután azonban hazautazásra október 23-án, az első forradalmi nap délutánján került sor, méltatásra a sajtóban nem volt mód. Érdekesség volt, hogy a csoport egy része Kelenföldön leszállt a vonatról, így több mint egy hétig kényszerű tanúja lett az eseményeknek Mátyus Ferenccel együtt. A következmények a forradalom megtorlása során nem maradtak el. A tények azt bizonyítják, hogy Mátyus Ferenc valóban felbecsülhetetlen munkát végzett. Sajnos, fel is őrölte erejét, így az ő utolsó évei nem a békés emlékezés jegyében, hanem a betegséggel folytatott kemény küzdelem jegyében zajlottak le. Mi, akik a temetésén valamikor ott álltunk a sírjánál, akkor nemcsak könnyeket hullattunk, de őszinte tisztelettel emlékeztünk hatalmas életművére. S mielőtt mi, akik láttuk héroszi erőfeszítéseit, tanúi voltunk meg-megújuló küzdelmeinek, most átadnánk az emlékezés szép és nemes feladatát annak az emléktáblának, mely a 805
