Lapok Pápa Történetéből, 2011

2011 / 5. szám - Fejes Sándor - Makai Ferenc: A pápai népi kollégiumok története 1946 - 1949

Az országos népi kollégiumok között már a meginduláskor szerepelt a pápai Petőfi Sándor Népi Kollégium nevet felvett kollégium is. 1946 szeptemberében mintegy 50, főleg szegény paraszti és munkás családból származó fiatal kezdte meg egy más közegben a tanulást, a közösségi életet, egymást segítve a jövő emberének megformálásában.

Az újonnan alakult fiúkollégium a Zimmermann utca 13. szám alatt (a Városi Rendőrkapitányság épülete mellett) rendezkedett be. A város ezt a házat tudta biztosítani a fiatalok elszállásolására. Tanulni mindenki a saját iskolájába járt, így a kezdeti létszámban, de a későbbiekben is találunk tanítóképzősöket, kereskedelmi tagozatosokat, gimnazistákat (ref. és kát. gimná- ziumosok és polgári iskolásokat). Elég nagy volt az életkori szóródás a diákok között, ezért a vegyes tanulás és a délutáni külön iskolai elfoglaltságok kissé megnehezítették az együttes tanulást és annak segítését a nevelőtanárok részéről. Szinte generációs távolság kötötte össze az egyes tanulócsoportokat (szövetkezeteket) és ezekben az idősebb korú, tapasztaltabb társak is segítői voltak a tanároknak, a légkör demokratikus volt, örömet, bánatot, szellemi és testi táplálékot megosztották egymással. Évente választották a kollégiumi titkárt, a tanulócsoportok vezetőit és más tisztségviselőket és ezeknél a megbízásoknál előtérbe kerültek a tanulmányi eredmény, a közösségi szellem, a városi rendezvények látogatása és a helyes irányítás is.

Becsületbeli ügy volt a jó felelet, a jó vizsga, a másik segítése és a szabadon választott többletinformáció adása. A házi műsorok vállalása, és végzése önbizalmat, határozottságot és biztos fellépést adott.

A Kollégium első igazgatója 1946 szeptemberétől Csukás István (1917-2002), a Ref. Gimnázium magyar szakos tanára lett. Csukás tanár úr egyetemistaként részt vett a Márciusi Front debreceni munkájában (1937-39 között), majd fiatal tanárként került Pápára. Nevelőtanárként működtek: Árva József (1895-1948), Lőrincze Lajos (1915-1993), Lőrincze Lajosné (19202008) szaktanárok, a kollégium orvosa dr. Steinhof József ált. orvos, gondnoka pedig Takács Gyuláné volt. A város részéről a Kollégium pártfogó testületének tagja volt Kerekes János akkori polgármester és Vass Henrik újságíró. A Szervező Bizottság tagjaiként dr. Biczók Ferenc, Csonka Gyula, Jászai József, Ólé Sándor és Závory Zoltán segítették a frissen induló intézményt.

Az ajánlások mellett felvételi vizsgát is kellett tenni, ahol elsősorban társadalmi kérdésekre kellett választ adnia a jelentkezőnek.

Ilyen és ezekhez hasonló kérdések voltak:- szüleid hogyan tudják megteremteni az élelemre valót a családban?- mennyire ismeri a jelentkező faluja, városa lehetőségeit, adottságait?- szégyenled-e a rajtad lévő foltozott ruhát?- mire költenél most nyomban az új pénzből 10, 20, 50, 100 vagy ezer forintot?- milyennek képzeled a jövőt, mit fogsz csinálni 30-35 éves korodban?

A kollégisták nagy többsége már ismerte a várost, hiszen mire a Népi Kollégiumba került, már valamelyik pápai középiskola diákja volt évek óta és az iskolája révén eljutott néhány jellegzetes és jelentősebb helyre (templomok, diákszállók, sporttelep, mozi, Petőfi-ház, Jókai-ház, posta, másik iskolák, stb.), de néhány új helyet csak az éves programjaik alapján fedezhették fel (Munkásotthon, Perutz Gyár, Perutz Kul- túrház, a pártok székházai). Bár a II. világháború nyomai még sok éven át csúfították és a szovjet megszálló csapatok jelenléte sem tette biztonságossá a városban való sétálást, mégis ez volt egyik programpont a szabadidő felhasználásának,

A kollégiumi tanulócsoportokat szövetkezeteknek nevezték el. Egy-egy szövetkezet 8-10 főből állt, idősebb és fiatalabb tagokból. A szövetkezeteknek száma (I. II. -III. -...) és neve (Pl. Ady Endre, József Attila, stb.) is volt. Háromfős vezetősége elnökből, kulturális és gazdasági titkárból állt. Mindegyiknek meghatározott és leírt feladatköre volt és ezeknek igye810