Lapok Pápa Történetéből, 2008
2008 / 3. szám - Huszár János: Az iskolák államosítása és annak előzményei Pápa városában
sával az elemi oktatást új alapokra helyezve az elemi és polgári iskolákat fokozatosan megszüntette, a gimnáziumokat pedig döntően átformálva négyosztályossá alakította át. Az általános iskola tantervének bevezetése az iskolarendszerben az első tanévben nagyobb változást nem idézett elő. Az új tantervet az elemi iskolák első és ötödik osztályában, a gimnáziumok és polgári iskolák első osztályaiban vezették be, a többi osztályokban a régi tanterv maradt érvényben. Az új tanterv anyagát ekkor az Oktatásügyi Közlöny segítségével ismerhették meg az érintett pedagógusok. Az általános iskolák felső tagozatában a szakrendszerű oktatást kellett volna bevezetni. Az elemi iskolák többségében ezt és az idegen nyelv bevezetését nem tudták megvalósítani. A középiskolákban ez nem okozott problémát, hiszen ott eddig is szakrendszerű oktatás folyt. Erőfeszítések azért történtek. A református iskolában például egy orosz származású festőművész, Iscserekov András vállalta az orosz oktatását. A nagyméretű inflációra való tekintettel a tiszteletdíj kérdését úgy oldották meg, hogy a gyermekek minden alkalomra annyi élelmet, lisztet, tojást, krumplit, babot hoztak, amennyi az óradíjnak megfelelt. így ezeken az órákon először mindig a begyűjtés került sorra. Az 1946-47-es tanév már komoly lépést jelentett az általános iskola megteremtésében. Ekkor a nyolcosztályos általános iskola első és második, valamit ötödik és hatodik osztálya indult az új, az általános iskolai tanterv szerint. A középiskolákban az egykori első és második osztály az általános iskola ötödik és hatodik osztálya számára készült tanterv szerint haladt. Ez azt is jelentette, hogy a nyolcosztályos középiskola ebben a tanévben hat osztállyal, a négyosztályos polgári iskola két osztállyal működött. 1946 első felében terjedt el az a hír, hogy amelyik egyházi iskola nem lesz képes kialakítani az alsó és felső tagozattal egyaránt rendelkező 8 osztályos általános iskolát, azt államosítani fogják. Mivel az egyházak őszintén ragaszkodtak oktatási intézményeikhez, ez a hír lázas szervezőmunkát indított el mindenütt, így Pápán is. A Fő téren található népes római katolikus fiúiskola azonnal alsós osztályokat adott át tanítókkal együtt a Bencés Gimnáziumnak. Ezekből és a gimnázium egykori első és második osztályából létrehozott ötödik és hatodik osztályból kialakult a Bencés Általános Iskola, melynek az igazgatója Sarang Krizoszton István bencés tanár lett. A katolikus Polgári Fiúiskola szintén a Fő téri iskolától kapott alsó tagozatot, melyet a Fapiacon, a volt csendőrlaktanyában helyeztek el a tekintélyes Orbán István tantó vezetésével. Az evangélikus egyház is nagy erőfeszítéseket tett, hogy részben osztott iskoláját továbbfejlessze. Ennek érdekében az épület emeletén található nagy tanácstermét feláldozva ott két tantermet alakított ki, s a szolgálati lakás melletti kultúrtermét osztályterem céljára használta fel. Az úgynevezett Zárda épületében levő polgári leányiskola egyszerűen egyesült az épületben levő elemi leányiskolával, így minden nehézség nélkül kialakították a Katolikus Általános Leányiskolát. A reformátusoknál két iskolának volt szüksége alsó tagozatra, a fiúgimnáziumnak és a polgári leányiskolának. Ezt egyszerűen oldották meg. A pápai gyülekezet fenntartásában a püspöki palota földszintjén működő elemi iskola fiútanulóiból kialakított osztályokat a gimnáziumban található felső osztályokhoz osztották be, a lányok pedig a leánypolgárihoz kerültek igazgatás szempontjából. így mindkét iskolához két 18—20 főből álló részben osztott tanulócsoport került. A gimnáziumban kialakított általános iskola igazgatója dr. Gergely Ferenc földrajz szakos középiskolai tanár, egykori térképész százados lett, a leányiskola vezetője természetesen a polgári iskola igazgatónője maradt. A Jókai utcán található Állami Polgári Leányiskola igazgatónője a közelben lakó lányokból toborzott kis létszámú alsó tagozatot. Mindezen szervezőmunkák során a tanulók elhelyezésében alig történt változás. Az ötödik és hatodik osztályosok mind a bencés, mind a református gimnáziumban az egykori első és második gimnáziumi osztályok tantermeiben foglaltak helyet. A tantestületet mindkét középiskolában papírforma szerint meg kellett osztani. Egyik részük az általános iskolához, másik részük a gimnáziumhoz nyert beosztást, bár óra után mindig találkoztak a tanári szobában. Közös volt az igazgatói iroda is, ahova az általános iskola igazgatója számára is beállítottak egy íróasztalt. A református iskolák így kialakított szervezete nem bizonyult tartósnak, miután a kis osztálylétszámok miatt mindkét iskolában részben osztott tanulócsoportok alakultak ki, ami visszafejlődést jelentett. Ez ellen nemcsak a szülők, hanem a református egyház presbiterei is élén666
