Lapok Pápa Történetéből, 2008
2008 / 2. szám - Szabó Géza: Az általános iskola 60 éve Veszprém megyében
dés jellemzi. Az urbanizációs folyamat növelte az iskolák egyenetlen terhelését. Komoly feszültség forrása, hogy az általános iskolás tanulók 48,5%-a városi iskolákban tanul, a tantermeknek viszont mindössze 37%-a van városokban. Különösen nehéz helyzet alakult ki Veszprémben, ahol évente mintegy 500-zal emelkedik a tanulók száma. Felméréseink szerint a demográfiai hullám 1984-85-ben tetőzik. Tanácsaink komoly erőfeszítéseket tesznek a napközi otthoni ellátás fejlesztése érdekében. A növekvő igényeket ennek ellenére sem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. A kisegítő iskolák, nevelőotthonok egyre növekvő szerepet töltenek be a tankötelezettség teljesítésében. Az elavult épületek, zsúfolt nevelőotthonok, összevont tanulócsoportok, váltakozva használt tantermek azonban nem biztosítanak megfelelő feltételeket a sérült gyermekek neveléséhez. A személyi feltételekről szólva elmondja, hogy a pályázati rendszer jól szolgálja a pedagógusok elhelyezkedési lehetőségeit A működő tanítók, tanárok mozgása minimális a megyében. Az állásváltoztatások többségében a városok elszívó hatásából adódnak.9 A miniszter, Hanga Mária miniszterhelyettes, Molnár Gyula főosztályvezető, dr. Szabó Károly Minisztertanács Tanácsi Hivatali főosztályvezető kérdései, észrevételei az óvodai ellátás, iskolai oktatás mellett a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét is érintették. Dr. Polinszky Károly összefoglalójában a közoktatás megyei helyzetéről elmondja, hogy azt nem csak a beszámolóból, hanem 30 éves személyes tapasztalatból is ismeri. 10 évig volt ugyanis a megyében az oktatási állandó bizottság elnöke. Meglátása szerint az elmúlt évek eredményei jól igazolják a megyei párt- és tanácsi testületek és szakigazgatási szerveik munkáját. Egyedüli probléma a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet (GYIVI) építése körül forog. ígéretet tesz, hogy az intézet építéséhez a minisztérium megadja a szükséges segítséget. 9 A szerző a kihelyezett miniszteri értekezleten készített személyes feljegyzése. Veszprém, 1980. június 16. Külön is kiemeli az Oktatási Minisztérium és a Megyei Tanács közötti tartalmas együttműködést. Hangsúlyozza, hogy a fejlesztések mellett átmeneti megoldásokkal is élnie kell a megyének. Végül a minisztérium elismerését fejezi ki az eredményes munkáért és a közoktatás területén elért kiemelkedő eredményekért.10 A rendszerváltás hatása Az 1990. évi rendszerváltás az általános iskola szerkezetében és tartalmi munkájában hozott változásokat. Több kisebb település önállóságával élve visszaállította be- körzetesített iskoláját. (Bazsi, Egyházas- kesző, Malomsok, Mihályháza) A felbomlott körzeti iskolák felszerelésének szétosztását több helyen viták, nézeteltérések kísérték. (Mezőlak, Marcaltő) Pápán a Türr Gimnázium 8, Veszprémben a Lovassy 6 osztályosra bővült. Az induló osztályok tanulóit az általános iskolák tehetséges felső tagozatos tanulói közül emelték ki. Ajkán a Vörösmarty, Veszprémben a Chol- noky Általános Iskolát gimnáziumi tagozattal 12 osztályosra bővítették. Sümegen a Kisfaludy Gimnázium az Ady Endre általános Iskolával összevonva 12 évfolyamos iskolaként működik. Veszprémben, Várpalotán, Pápán római katolikus általános iskola kezdte meg működését. Veszprémben a Kossuth Lajos Általános Iskola keretében protestáns tagozat létesült, ami később a Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános iskolába olvadt. Veszprémben a volt Úttörőházban alapítványi, Várpalotán képesség- és tehetségfejlesztő magániskola alakult. Több településen intézmény-működtetési társulásokat hoztak létre. (De- vecser, Kerta, Tüskevár, Somlószőlős) A társulási forma várhatóan tovább fog bővülni. Az 1996-97-es tanévben 22 telepü10 Veszprém megye és Veszprém Megyei Jogú Város közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve. Veszprém, 1997. 661