Lapok Pápa Történetéből, 2007
2007 / 4. szám - Gerlei Ferenc (1921-2006): Hadifogságom története
elszorult szívvel és szomorúsággal tettünk eleget, végeztük el a világon egyedülálló, embertelen „temetési szertartást”. Az elhantolást követően a ránk vigyázó fegyveres őr két vékony kis lécet összeszögelt, majd arra grafit ceruzával valamit (számokat) rávezetett. Hogy személy szerint kik kerültek a sírgödörbe és milyen nemzetiségűek voltak, minden bizonnyal ő sem tudta, de ez számára nem okozott különösebb gondot. Pár nap múlva arra járván, amikor egy újabb elhantolásra került sor, többnyire az alkalmi lécből készült kereszt már nem volt látható. A sírgödörnek a helye sem látszott, az esőzés folytán egybeolvadt a talajjal. Tulajdonképpen jeltelenné vált tömegsírok lettek, az áldozatokra minden utalás nélkül, akiket a kommunizmus országában hivatalosan is ellenségként kezeltek, megsértve ezzel is az előbbiekben elmondottak mellett a Genfi Nemzetközi Egyezményt. Képtelenség lenne még hozzávetőleg is kiszámítani, hogy hány ártatlan magyar ember pusztult el a Szovjetunióban. Nem gyógyíthatatlan betegségben, háziorvossal, pappal az ágya mellett, hanem embertelen életkörülmények között, megfelelő gyógykezelés hiányában, fiatalon és tragikusan. A halál pillanatában nem lehetett mellettük senki, aki lefoghatta volna szemhéjukat, nem volt senki, aki tanúsíthatta volna eltávozásukat... A sok tízezer embernek sok tízezer hozzátartozója maradt, akik túlélték, de soha nem tudhatták meg a hazug szovjet propaganda ellenére sem, hogy hol az a tömegsír, ahova eltakarították azokat, akik legközelebb álltak hozzájuk, akiket örökké gyászolni fognak, akiknek soha nem tehettek egyetlen szál virágot sem a sírjára... Az ismertetett barbár, szörnyű gaztett után megdöbbenve, egyidejűleg felháborodva olvastuk a Horn Gyula vezette magyar korábbi kormány hazug, propaganda célzatú közleményét, mely szerint Nonovszki György moszkvai magyar nagykövet a Magyar Honvédség Napja alkalmával megkoszorúzta Kraszno- gorsz város temetőjében a második világháború idején elesett, illetve szovjet hadifogságban elhunyt magyar katonák sírját. Ebben a Moszkva melletti temetőben az oroszok szerint állítólag 28 magyar katona, illetve hadifogoly nyugszik. Horn Gyula miniszterelnök 1995. márciusi moszkvai látogatása során írta alá a hadisírok gondozásáról szóló kétoldalú egyezményt, mely szerint Oroszországban a Vojennij Memóriái elnevezésű társadalmi szervezet gondozza a sírokat és segít a hozzátartozóknak a katona- és hadifogoly sírok azonosításában, illetve a hamvak hazaszállításában. A hazug magyar és orosz kormány részéről a valós helyzet szemérmetlen meghamisítása miatt két lényeges kérdést fel kell vetni, melyek szorosan összefüggnek és cáfolják az említett katonasírok feltárásának voltát. Az egyik: az állítólagos huszonnyolc magyar katona és hadifogoly feltárt hamván túl az orosz állam miként és hogyan számol el a suhogó orosz fenyők tövében, jeltelen tömegsírokban eltüntetett több tízezer magyar állampolgárról, akiket szeretteik mindhiába vártak haza. Semmiképpen sem!... A magyar katona- és hadifogoly sírok feltárása kitaláció, propaganda jellegű hazugság... nem felel meg a valóságnak!... A másik: a hadisírok gondozásáról szóló egyezményt magyar részről olyan ember írta alá, akinek vér tapad a kezéhez. Ez a Horn Gyula 1956 decemberében, pontosan december 15-én ÁVH-sokból, MSZMP pártalkalmazottakból összeállt I. sz. Budapesti Karhatalmi Ezredhez vonult be. Ez volt az a zászlóalj, amelynek pufajkásai 1956 decemberében teherautóra szerelt géppuskával lőtték és gyilkolták kortól, nemtől függetlenül az osztrák határ felé menekülőket minden felszólítás nélkül. Ennélfogva, mivel Horn Gyulának vér tapad a kezéhez, nem volt joga aláírni egy egyezményt, arra méltatlanná vált. A hazug propaganda célzatú közlemény tehát mind a magyar, mind az orosz kormány részéről a Szovjetunióban elpusztult áldozatok kegyeletsértésének megismétlődését jelentik. Egyidejűleg precedens arra, hogy a barátság álarca mögé bújva egy posztkommunista rendszer (utódpárt) hogyan torzítja el az igazságot, és hogyan manipulálja a valóságot. Horn bűne nem évülhet el, Hornt bűne alól nem lehet felmenteni. Öt hónap eltelte után a kórház orvosa és egyben politikai tisztje úgy döntött, hogy alkalmassá váltam fontosabb feladatok ellátásá633
