Lapok Pápa Történetéből, 2006
2006 / 4. szám - Zsédenyi János: Hűség
(még akkor is, ha az igazságtalanság oldalára állít), vagy pedig a családi hagyományokhoz való hűség (amely most egybeesik a történelmi igazságosság szolgálatával is)? A választás konfliktusa két szinten is megmutatódik a drámában: egyrészt a két testvér kézzelfogható formában zajló vitájában, másrészt a György lelkében zajló változásokban, amelyek a nézők előtt rejtett formában zajlanak. (Ha pontosak akarunk lenni, akkor ezek nagyon is láthatóak, hiszen a leginkább drámaiak: cselekvések, akciók formáját öltik. Gondoljunk csak arra a kézitusára, amikor György szembeszáll a családra támadó labanc katonákkal, jóllehet velük egy táborban harcol; vagy arra a döntésére, amellyel a mű zárul: nem mozdul otthonról, amíg testvére, Ferenc haza nem érkezik, s nem tudja védelmezni a családját.) A darab másik - drámai szempontból passzív - főszereplője az öreg Zsedei. Az ő „menni vagy maradni” dilemmájában fejeződik ki legérzékletesebben a családi hagyományokhoz, a szülőföldhöz és a nemzethez való hűség értéke. S paradox módon éppen az ő halála (tkp. öntudatlan választása) jelöli ki az ilyen a döntéshelyzeteknek az egyik lehetséges helyes megoldását, a szülőföldön való megmaradás próbatételének vállalását. A szerző kitűnően egyensúlyoz az attraktív cselekményelemek és a meditativ, érzelmileg telített darabrészek használatában; váratlan és hatásos, ugyanakkor kellően indokolt fordulatokkal tudja fenntartani a néző/olvasó érdeklődését (pl. Tornor bri- gadéros megjelenése). A drámaírói tehetség jeleként kell értékelnünk azt is, ahogyan az egyes részek lezárásával bánik: tudatosan megkomponált, tablószerü képeket mutat, amelyekben a szereplők valamelyikének aktuális lélekállapota vagy a szereplők egy csoportjának formálódó viszonyrendszere válik látványban is érzékelhetővé. A részeket záró mondatok tömörek, ugyanakkor sokértelműek és érzelmileg hatásosan telítettek is. A mű megjelentetésével mindenképpen gazdagodna a középiskolás korú diákszínjátszók darabtára. S nem lehet utolsó szempont az sem, hogy olyan színdarab kerülhetne a rendező-tanárok kezébe, amely tartalmánál fogva kedvezően egészítené ki az iskolai történelemtudást, igazi drámai szituációkat kínálna a diákszínjátszók számára, s arra is lehetőséget adna, hogy némely szerepben az iskola tanárait is bevonhassák a közös munkába, ill. — kosztümös történelmi darab lévén - mozgósítsa az iskola más érdeklődésű diákjait is a jelmezek, díszletek és kellékek tervezésére, elkészítésére. A darabban megnyilvánuló világszemlélet pedig - minden szájbarágás nélkül - hatékonyan segíthetné az iskolában zajló nevelőmunkát. Németh Ervin Zsédenyi János Hűség Iskoladráma három részben SZEREPLŐK ZSEDEI GÁBOR KATUS, a felesége GYÖRGY, elsőszülött fiuk, labanc tiszt FERENC, másodszülött fiuk, kuruc hadnagy ÉVA, a felesége JÁNOS, a legkisebb fiú JULIS, a menyasszonya GERGELY, Zsedeiék szolgája ÖRZSE, Zsedeiék szolgálója EBEDI, bécsi kancellista ZRABEK, labanc tiszt TÖMÖR, kuruc brigadéros Kuruc és labanc közkatonák 576
