Lapok Pápa Történetéből, 2003
2003 / 5-6. szám - Mészáros Gyula: A vitéz Szügyi Zoltán vezérőrnagy 1945. július 1-i memorandumának története
kedélyek lehiggadása után legyenek szervezve. Ennek időpontját a megszálló angol erők parancsnoka határozza meg. AJ A magyar közigazgatás bevezetésének időpontját a megszálló erők parancsnoka határozza meg, a most működő vörös közigazgatás átszervezése azonban természetesen szükséges. 5./ A magyar országgyűlés törvényes működése névlegesen az oroszoknak Sopronba való bevonulásával - amikor az országgyűlés tagjai nyugat felé elmenekültek - ténylegesen azonban már 1944. október 15-én megszűnt, amikor a Kormányzó urat a németek letartóztatták. Függetlenül attól, hogy az angol-amerikai diplomáciának mik a szándékai a jövendő magyar államformát illetőleg, szükséges lenne a jogfolytonosság helyreállítása végett az alábbi eljárás: a. / Amint a régi országgyűlés tagjainak hazatérése lehetővé vált, üljön össze és válassza meg a kormányzót. Horthy kormányzó urat ugyanis amikor a németek letartóztatták és lemondatták, fegyveresen kényszerítették, hogy lemondását írja alá. Ugyanakkor kényszerítették az országgyűlést, hogy Szálasit nemzetvezetővé válasszák. Az országgyűlés Szálasit azonban csak addig az időpontig volt hajlandó megválasztani, míg a kormányzóválasztás törvényesen ismét lehetővé válik. Az országgyűlés törvényes joga ehhez a magyar alkotmány szerint föltétien megvan. b. / A megválasztott kormányzó azután nevezze ki a kormányt és oszlassa fel a már 1939 óta fungáló országgyűlést. c. / Az új országgyűlés összehívását az új választások megejtése kell megelőzze. Az új választások megejtése természetesen csak akkor volna végrehajtható, ha a kedélyek már megnyugodtak és lehiggadtak s a választás tisztasága általános és titkos választójog alapján minden külső behatás nélkül törvényes keretek között lefolytatható. Ennek időpontját a kormánnyal egyetértésben a megszálló erők parancsnoka határozza meg. e./ Javaslatok ama esetre, ha Magyarország bolsevista érdekeltségben maradna. Ha a magyarságra nézve eme legszerencsétlenebb lehetőség bekövetkezne, úgy a menekült magyarság nagy többsége (gazdálkodók, munkások, sőt még az intelligencia egy része is), akik feleséget, családot hagytak otthon, a kényszer hazaszállítás során beletörődne sorsába. Ismerve a bolseviki módszereket, ezeknek hazaszállítása csak nemzetközi bizottság védelme alatt történhetne meg, diplomáciai úton kikényszerített védelmi garanciával. Nagy tömegek fognak azonban maradni, akik nem mehetnek haza, mert exponált bolsevista ellenesek, vagy nem tudják elképzelni életüket a bolsevista rendszerben, ezek további sorsának biztosítása a legnehezebb feladat, s a következő lehetőségek jöhetnek számításba.(Annak leszögezése mellett, hogy Németország területén, de különösen Ausztriában, ahol a menekült magyarság kifosztása történt, a kölcsönös gyűlölet miatt nem maradhatnak.) a. / Ipari szakmunkások, műszaki szakemberek egyenkénti elhelyezése francia ipari központokban. b. / Telepes községek alakítása angol, francia vagy amerikai gyarmatokon (Kanada, Új- Zéland, Madagaszkár, stb.) az illetékes államok támogatásával. c. / A fiatalabb korosztályú kiváló katonaanyagnak az angol gyarmati hadseregben való elhelyezése. Ennek megszervezését személyesen vállalnám. Excellenciádnak Alázattal Völkermarkt, 1954. VII. 1. vitéz Szügyi Zoltán vörgy. s.k.s 3 db. melléklet.” - nincs mellékelve, valószínűleg csak az eredeti memorandum tartalmazta. (M. Gy.) Veszprém, 2003. 07. 01. Mészáros Gyula A kutatás a XX. Század Intézet támogatásával történt. 8 Történeti Hivatal: V-73175/1,287-296 f. 439