Lapok Pápa Történetéből, 2003
2003 / 5-6. szám - Mészáros Gyula: A vitéz Szügyi Zoltán vezérőrnagy 1945. július 1-i memorandumának története
LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL 5-6. SZÁM PANNICULUS SER.C. NO. 166. 2003. MÉSZÁROS GYULA A vitéz Szügyi Zoltán vezérőrnagy 1945. július 1-i memorandumának története Pápán sokan vannak olyanok, akik a város történelmével összefonódott, a M. Kir. vitéz Bertalan Árpád ejtőernyős zászlóalj parancsnokát, vitéz Szügyi Zoltánt még ismerték1 2, hiszen az ott állomásozó ejtőernyős zászlóalj parancsnoka volt 1941-től 1944-ig. 1944-ben a „Kárpátokban folyó harcokban kiderült, hogy az ejtőernyős századok, akár zászlóalj vagy ezred, feladatokat önállóan is képesek megoldani. A magyaros kiképzési és nevelési eljárásnak helyessége a gyakorlatban is bebizonyosodott. Ennek elismerését jelentette 1944 júniusában (! - M. Gy.), hogy a kormányzó jóváhagyásával Vörös János, a vezérkar főnöke és Csatay Lajos honvédelmi miniszter elrendelte a Szent László hadosztály felállítását”“, amelynek egyik egysége volt a 1 vitéz Szügyi Zoltán vezérőrnagy Huszt, 1896. 02. 08. - + Budapest 1967. 11. 23. Bírósági tárgyalása 1947. 04. 28-án kezdődött (Fővárosi Levéltár B.21977.49., Történeti Hivatal V-122262). 1948. 02. 23-án 10 évi fegyházbüntetésre ítélték. A Népbíróság Országos Tanácsa 1948. november 28-án életfogytiglan büntetésre súlyosbította. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. december 18-án elengedte kegyelemből büntetésének további részét. Mint munkás dolgozott haláláig. A Legfelsőbb Bíróság 1994. 03. 31-én felmentette a vádak alól, továbbá: Györkei Jenő: Szügyi Zoltán, az örökös csapattiszt. Magyarország, 1995. 05. 12., 28. o., 1995. 05. 19. 28.0., 1995.05.26. 28. o. 2 Györkei Jenő: Szügyi Zoltán az örökös csapattiszt. Magyarország, 1995.05. 12.28.0. most már ezreddé fejlesztett pápai ejtőernyős zászlóalj. Kevés említés történt a II. világháború és az azt követő időszak tevékenységéről, amelyeket a rendelkezésre álló írásbeli dokumentumokkal szeretnék megvilágítani és így feleletet lehet kapni arra, hogy miért volt a legel- viselhetőbb a „Szent László hadosztály és a hadosztályhoz csapódó más katonák és civilek sorsa angol hadifogságban”, illetve milyen tevékenységet folytatott vitéz Szügyi Zoltán a háború utolsó időszakában. Vitéz Szügyi Zoltán angol hadifogságba került, majd az angolok 1946-ban kiszolgáltatták a szovjet megszállókat kiszolgáló, a szovjet ellenőrzés alatt álló Magyar Katonai Politikai Osztálynak. Vitéz Szügyi Zoltán kihallgatásáról a következő vallomás található a „Magyar Közösség” koncepciós per iratai között, amely per az ország kormányzó legerősebb pontjának, a Független Kisgazdapárt szétveréséhez vezetett. Szügyi Zoltán volt vezérőrnagynak a Honvédelmi Miniszter Katonapolitikai Osztályán 1947. február 12-én és 14-én felvett vallomásai. 1944. október 18. és 25. között négy egymásután való este megjelent nálam Budapesten Károly király-laktanyában a Magyar Nemzeti Felszabadító Bizottság megbízásából 427
