Lapok Pápa Történetéből, 2003
2003 / 3. szám - Néhány szó a XVI-XVIII. századi bíráskodásról, elsősorban az úriszékekről
3. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 164. 2003. NÉHÁNY SZÓ A XVI-XVIIL SZÁZADI BÍRÁSKODÁSRÓL, ELSŐSORBAN AZ ÚRISZÉKEKRŐL Dr. Ürmös László (1916-1996) tollából származó írásokkal már találkozhatott a Tisztelt Olvasó egy korábbi, a 2000. évi 4-es számunkban. Az alábbi tanulmány szintén jogtörténeti érdekességet tár elénk a helyi vonatkozások tükrében. Ez a kézirat most került elő a szerző új hagyatékából. *** E témáról a közvélemény elképzelésére talán a legjellemzőbb Jókai „Rab Ráby” regényének első fejezete. Eszerint az uradalmi prefektura gyűléstermében az úriszék negyedik napján heten ülnek a tárgyalásnál. A nyolcadik szék üres, s ez a szolgabíróé. Ő azért van távol a szomszéd szobában, mert az ítélet végrehajtásánál vesz részt. Ezen a napon egy pár halálítélet kimondása után (az uradalom pallosjoggal rendelkezik) következnek a kisebb delictumok. Sorsukra várnak a magyar, rác, sváb parasztok; vannak, akik vermeket törtek fel, mások, akik apjukat megverték, akik az uradalmi erdőben fát szedni bátorkodtak, vagy akik a szőlőjükben az érett fürtöket földdel eltakarták, hogy dézsmát ne vegyen belőlük az uraság, s csak szüret után szedték le a szőlőjüket, lopva, amikor a hajdúk nem álltak strázsát az úton. Vagy világos tilalom ellenére deputációban mentek fel az udvari kancelláriához, vakmerőén könyörögve, hogy a község számadásai 25 év óta vizsgáltassanak meg. S a szolgabíró a másik szobában, annak az udvarra nyíló ablakából ellenőrzi az ítélet végrehajtását, amely az udvaron folyt. Ott van tudniillik a deres, azon hajtják végre a kiszolgáltatott igazságot. S a szolgabíró közben a gyűlésterem nyitott ajtaján keresztül kiáltva adja le a soron következő ügyben a szavazatát: „Viginti solidos neki!” - jelezvén a 20 kemény botot. Közben van adat a büntetés egyéb mértékére is. Egy banda cigány következett, akik hatan loptak egy ludat, s azért fejenként kapnak hat botot. S a kövér asszesszor megjegyzése következett: „Most mi hegedülünk tinek- tek, aztán meg ti hegedültök minekünk.” S a szolgabíró pedig a számlálás közben szórakozik az oldalszoba ablakában jelen volt kisasz- szonnyal. Na azért nem mindenütt, s mindig folyt egészen ilyen romantikusan a bíráskodás, bár a közvélemény nagy része így gondolta, ha egyáltalán volt véleménye róla. „Úriszéki bíráskodás a XVI. és XVIII. században” címmel jelent meg Eckhart Ferenc professzor tanulmánya a Jogtudományi közlöny 1951. júliusi számában. Ez érdekes eseteket tár fel az Esterházy uradalom borsosgyőri úriszékének az Országos Levéltárban őrzött irataiból. A földesúr a jobbágyai paráznaságát is anyagi hasznára fordította oly módon, hogy az erkölcstelenséggel vádoltat paráznabírságra ítélte, „bikapénzt” fizetettet vele. így történt, hogy Eszterházy Ferenc gróf pápai úriszéke előtt 1670. március 29-én R. J. és T. A.-né 419
