Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
1852-ben az egyedül Füredre látogató hölgyek között egy könyvárus és egy seborvos felesége is felbukkant, továbbá Esterházy Ernő személyében egy igazi arisztokrata, 1857-ben pedig Rosenberger István szabómester személyében a kisipart űző réteg egy képviselője nyaralt a Balatonnál. 1863-ban Schüll Károly szíjgyártó személyében is találunk egy iparost, Goldschmied József (ő 1868-ban és 1872-ben is felkereste Füredet és vélhetően ő rokona, valószínűleg felesége volt az ugyanabban az évben Füredre utazó Goldschmid Netti „kávésné”) és Pollák Mór kávésok pedig a fokozódó polgári igényeket kielégítő szolgáltató ágazat jellemző képviselőiként említhetők, hasonlóképp az 1868. évi fürdőlistán felbukkanó Gauruder Antal vendéglőshöz. 1872- ben a Goldschmied család tagjain kívül Steinberger Manó aranyműves és Krancsay Rezső vendéglős emelhető ki. 1884-ben Dr. Fenyvesy Ferenc mint országgyűlési képviselő jelentkezett be a fürdőn, a Winkler J. név pedig egy nevelőnőt takart. 1908-ban Marton Dénes nevét lehet érdekességként említeni: ő a királyi szőlészeti és borászati felügyelő magas pozícióját töltötte be, valamint Kis József zongoratanárét és Népessy Károly nyugdíjas plébánosét, 1916-ból pedig egy női tisztviselőét: a történelmi nevet viselő nemesi család sarjáét, Dukai Takács Jolánét. 5. A pápai közélet neves alakjai Füreden Pápát illetően tehát nagyobb létszámban a városi elit — főleg az 1860-as évekkel bezárólag — volt jelen Füreden nyaranta. A visz- szatérő füredi fürdőlátogatók közül jeles alakja volt Pápa közéletének budafalvi Vermes Illés (1807-1875) uradalmi ügyész, akit 1848-ban a város követévé választott az első népképviseleti országgyűlésbe és aki e tisztének becsülettel eleget is tett, egészen a kormány 1848 végi Debrecenbe költözéséig." Tagja lett a Pápai Kerületi Választmánynak is, több más füredi vendég (Bezerédy Mihály, Eöri Szabó Gábor, Pápay Miklós és Nagy 98 Plosszer, 1988.40. 99 Hudi, 1994.327. Ignác) társaságában.100 Ugyancsak ő töltötte be a pápai nemzetőrök kapitányi posztját is.101 102 Ennek ellenére 1849. október 22-től ő volt a 109 pápai járás főszolgabírája, majd 1851. szeptember 20-ától a városvezetésben is helyet kapott,103 1872-től pedig Veszprém vármegye alispánja.104 Szomorú érdekesség — s talán a fürdők gyógyulást elősegítő jellegével összefüggő adalék — halálának oka: hosszú ideje kínzó torokbaját orvosolandó, műtétnek vetette alá magát és a balul sikerült beavatkozás közben elvérzett.10'^ 1840-ben és 1846-ban járt Füreden Sebestyén Gábor, akkor „megyei föügyvéd”, akinek a felesége is több ízben nyaralt Füreden. O 1847-ben Veszprém követe volt az országgyűlésen.106 107 108 1844-ben Pserhoffer J. orvos füredi látogatása említhető érdekességként: valójában Pserhoffer Sámuel (1802-1879) orvosról van szó. Az őt Pápán övező tiszteletet és ismertséget igazolja, hogy amikor Hoffelder József, Veszprém vármegye második főorvosa 1848-ban a nemzetőrségben vállalt szolgálatot, az alábbi szavakkal javasolta megyei posztja pótlására Pserhoffert: „Én a’ vármegyei hivatalomban lévő teendőket [...] Pserhoffer doctorra, a’ ki 17 évi orvosi gyakorlata alatt a’ pápai közönség bizalmát leginkább bírja, bízni [...] száni r\n dekozom.” A diplomáját Bécsben megszerző orvos működését Pápa városa erkölcsi bi108 zonyítvány kiadásával ismerte el 1849-ben. Az 1846. évi fürdőlistán található Szakonyi Lajos főszolgabíró neve, aki 1834- től volt a pápai járás főszolgabírája109 és igen jelentő szerepe volt Pápa város és Veszprém vármegye 1848^49. évi eseményeiben. 100 VeML IV. 101. b. 1848. No. 372. Közli: Hudi, 2001. 89-91. 101 Hudi, 1994. 341. 102 Francsics, 2001.270. 103 Somfai, 1994. 455. 104 Plosszer, 1998 40. 105 Jakab, 2001.51. 106 Hudi, 1994.323. 107 VeML IV. 101. b. 1848. No. 1251. Közli: Hudi, 2001. 165. 108 DREKK O 885. No. 970. Közli: Hudi, 2001.265- 266. 109 VeML IV. La. 1834. No. 1876. 354
