Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
helyben 5 xr. A' Szálláson pedig 15 xr. lOszer A' második rendbeli szobákba a' fürdés Kőppölözéssel Együtt lfl.óxr.183 A 19. század második feléből is maradtak fenn adatok a költségekről. Szerencsére Jalsovics Aladár már többször idézett munkájában • . • . 1 0/1 a fürdői szolgáltatások árait is közli 1878-ban: Egy első osztályú márványkád-fürdő 1 ft Első osztályú fakád fürdő délelőtt 80 kr délután 70 kr Másodosztályú kádfürdő délelőtt 50 kr délután 40 kr Gőzfürdő zuhannyal 1 ft Első osztályú hidegfürdő 50 kr Második osztályú hidegfürdő 25 kr Az árak talán nem tűnnek különösebben drágának, de ha figyelembe vesszük, hogy az általában hetekre érkező vendégeknél ezeknek a költségeknek a többsége napi kiadás volt, akkor már feltétlenül komolyabb összegekkel kell számolnunk. Miből következően panaszkodtak is a fürdővendégek a magas árakra állandó jelleggel, így például a Győri Közlöny felvágott nyelvű tudósítója, aki „megértőleg” ír a magas árakról: majd minden fürdőnek célja a «megszivatás», s mert az eperszedés csak néhány hónapig tart, s a bérlő szép leányú apa, kinek jövőjéről gondoskodni tartozó kötelessége 185 nem magaslom!” 1880-ban a Vasárnapi Újság tudósítója bírálta a füredi árakat és szolgáltatásokat: „Balaton-Füredről [...] szó sem lehet, éppen olyan kegyetlen drága, mint amaz (ti. Ótátrafüred), csakhogy kevesebb kényelmet és kevesebb természeti kincset ád: forróságban él az ember drága pénzen: szóval egészen magyar embernek való hely, aki minden kellemetlenséget eltűr.”186 Az igazsághoz tartoznak viszont az olyan tények is, mint például az, hogy a Világos után álnéven bujkáló Gasparich Kilit 1851 nyarát Füreden töltötte és onnan küldött cikkeket a 183 VHGy Bf Árszabás 184 Jalsovics, 1878. 71-72. 185 Sz. M., 1861/b. 79. 186 H. Z„ 1880. 533. • 187 Pesti Napló számára — ő pedig ekkoriban aligha dúskált az anyagiakban. A szállások költségei között hasonlóképpen nagy eltéréseket tapasztalhatunk. Jalsovics Aladár 1878. évi adatai alapján képet alkothatunk arról, hogy még a négy legjelentősebb szálláshelyen bérelhető szobák árai között is mekkora szakadékok tátongtak. Az Új-fürdőház legdrágább szobája ekkor 3 ft 80 krajcárba, míg legolcsóbb szobája 1 ft 60 krajcárba került. Ugyanezek az adatok az Ó-fúrdőház esetében: 1 ft, illetve 3 ft 50 kr, a Nagyvendéglő esetében pedig 1 ft 10 kr és 3 ft 30 kr. A legnagyobb eltérések a Horváth-ház áraiban mutatkoznak meg: 70 kr és 5 ft 50 kr között ingadoztak az egynapi szállás költ- • 188 segei. A fürdői költségeket idővel az is növelte, hogy a Helytartótanács soproni osztálya rendeletet adott ki a fürdői gyógydíj (kurtaxa)18'’ bevezetéséről, ami megfelel a napjainkban használatos idegenforgalmi adónak: „A soproni cs' kir. helytartósági osztály folyó 1853. évi május 18-án és 1856. május 15-én és június 12én 229/2863. és 2838. sz= alatt kelt magas' rendeletéi szerint minden fürdővendégnek, ki 5 napon túl a Füredi fürdőhelyen, vagy a szomszéd helyeken tartózkodik'187 188 * 90, úgy szintén azon kereskedő, iparüző, vagy házalónak is, ki kevesebb vagy több ideig üzlete végett ottan megfordúl a kirendelt díjat meg kell fizetni.”191 A fürdővendégeket három osztályba sorolták a gyógydíj kivetése szempontjából. Azok, akik 5 napnál tovább tartózkodtak fürdőn, 3 forintot fizettek (első osztály), akik a fürdőhely környékén laktak, azok 2 forintot (második osztály), a kereskedők, iparűzők és házalók pedig a díj meghatá187 „A füredi fürdőhelyen való tartózkodásom alatt azonban a Pesti Napló-nak kezdtem úgynevezett helyibírálóleveleket írni.” Gasparich, 1985. 464. 188 Jalsovics, 1878. 72. 1S9 Meg kell azonban jegyezni, hogy a gyógydíj kivetésével Füred a nyugat-európai normákhoz alkalmazkodva járt el. Épp az előző évben, 1854-ben tett fürdőügyi tanulmányutat Écsy László Ausztria és Csehország fürdőhelyein s az ott tapasztaltak alapján egyetértett a gyógydíj bevezetésével. Daday, 1956. 111. 190 A Füreddel ma már egybeépült Arácsról már 1848- ban a következőket írta Horváth Bálint: A ’lakosok e’ mellett nyári hónapokban az össze sereglő savanyúvizi vendégek közöl sokan kiszorulván a szomszéd helységekbe, ezekből is tetemes hasznot hajtanak.” Horváth, 1848. 32. 191 VHGy Bf Figyelmeztetés 366
