Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
s ekként a család rendszeres füredi nyaralásainak is állandó résztvevője. Másik jeles pápai kötődésű állandó vendége volt Fürednek Vaszary Kolos. Vaszary 1885-ben váltotta a bencés rend főapáti posztján azt a Kruesz Kriszzosztomot, aki rengeteget tett a fürdőhely fejlesztéséért. Füred szempontjából szerencsés folyamatosságot jelentett, hogy Kruesz a főapátságban az a Vaszary Kolos követte, aki már mint egyszerű rendtag, pápai tanár is állandó vendége volt Fürednek. Főapátként ő is hatékonyan támogatta Simon Zsigmond tihanyi apátot bevallottan kedvenc fürdője fejlesztésében. Ez részben abból is fakadt, hogy életének és pályájának fontos állomásai kötődtek a Savanyúvízhez: Füreden jelentette be Rimely Mihály akkori bencés főapátnak, hogy rendtag szeretne lenni" és később a halál is ott érte 1915- ben — immár Magyarország hercegprímásaként, saját nyaralójában.204 A miniszterségig ívelő karriert befutó Kerkápoly Károly — akkor pápai tanár — 1861- ben hagyott mélyebb nyomokat a füredi fürdőkö- zönségben nyári ténykedésével. 1861. június 27-én tartotta Zala vármegye a Teleki László- emlékünnepélyt. Ennek helyszínéül jó érzékkel Balatonfüredet választották ki, hiszen a megyei közgyűlés tagjainak tekintélyes része egyébként is Füreden töltötte az időt. A Teleki-emlékünnepélynek kiemelkedő fontosságot tulajdonított a megye, ezt jelzi, hogy a júniusi közgyűlés ennek tárgyalásával indult. Koppány Ferenc megyei első alispán tett javaslatot arra, hogy az országgyűlés elhunyt korelnöke, Palóczy László, Miskolc képviselője, valamint Teleki emlékére Füreden tartsanak megemlékezést: „A haza e két kitűnő polgára felett a helvét hitvallásnak szertartásai szerént a Balaton Füredi megyebeli helvét hitvallású ima házban az egész megye nevében a [...] legünnepélyesebben tartassanak meg.”206 „Az ünnepély nagyobbszerüsitése végett a gyászoló sokaságra vonó erővel biró, a természetből gazdag szépségekben pazarul megáldott B. Füredre tévé azt, hogy elhunyt nagy hazánkfia 203 „Két napi út után Balatonfüreden találja Rimely Mihályt, sz. Benedek-rend főapátját s alázatos kéréssel jelentkezik, hogy vegye fel a szent hivatást teljesítő rend tagjai közé.” Keményffy, 1905. 22. 204 Vaszary, 1915/. 587. 205 Az 1861. évi füredi fúrdöidényre: Katona, 2001. 206 MOL X 8003. IV. 251. a. 1-2. hitfeleinek egyszerű szépséggel biró tágas templomában tartassák az meg.” — közölte a Balaton-Füredi Napló is" Az ünnepély a „Ba- laton-melléki énekkar” alkalomra írt gyászdalával indult, majd Pap Gábor litéri lelkész mondott beszédet Teleki nagyságáról, őt követte Kerkápoly Károly szónoklata, majd ismét az énekkar következett s végül a Szózat. Az események azonban itt nem értek véget: „A gyászünnepélyt egy nagy társasebéd váltá fel az ura- dalmi nagy vendégházban.” A toron hazafias beszédek egymásutánjai következtek. Előbb Horváth Vilmos, zalai második alispán mondott beszédet, amelyben az ünnepély szónokait éltette, majd ismét Pap Gábor — a jogot Pápán végezte, később 1874-től haláláig dunántúli püspök — emelkedett szólásra, aki patetikus fordulatokkal elevenítette fel a magyar nemzet történetét,* 208 209 210 211 212 hangoztatva, hogy Teleki legnagyobb értékét: elveit hagyta örökül, majd egy gesztus Zala vármegye felé: „Zala megye lelkes közönségét, mint az örökség legközelebbi méltó tulajdonosát élteté.” Az eddigiekből is kiderült, hogy meglehetősen forró hangulat alakult ki, a tor felért egy nyílt politikai állásfoglalással. Ekkor Kerkápoly ismét szólásra emelkedve a szintén akkor elhunyt Cavour-ról emlékezett meg, majd Krisztián Pius, a tihanyi jószágkormányzó emelte poharát „a katolikus egyház magyar 211 érzelmű tagjaiért.” A legnagyobb hatást az összegyültekre kétségkívül Kerkápolyi tette, mert szónoklatának még a megyei közgyűlésen is volt visszhangja: „Elhunyt Gróf Teleki Lászlóért Balatonfüreden a Megyei közönség által tartatott Gyász mise alkalmával Kerkápolyi Károly Ur által alkalmi gyász beszédnek ki nyomattatása Megye közönsége által igen ohajtatván Vadnay Károly [...] Ur a Megye által felszólitatik, miszerént Kerkápoly Károly Űrtől azon tartott beszédjét a megye nevében megkérve megszerezni igyekezzen, hogy a végzés szerént kellő számban kinyomattathassék az egész 212 közönségnek lelki öröméül szolgáltathasson.” Természetesen nem csupán a nevesebb pápaiak füredi időzésére hozhatunk fel példákat 2U/Napló, 1861/b. 13. 208 Napló, 1861/b. 13. 209 Napló, 1861 /b. 13. 210 Napló, 1861/b. 13. 211 Napló, 1861/b. 13. 212 MOL X 8003. IV. 251. a. 293. 368
