Lapok Pápa Történetéből, 2002

2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához

Az első különbségre — az utazás vasút általi megkönnyebbedése kapcsán — már történt utalás Pápa és Nyíregyháza viszonylatában. Ha Szombathelyt is bevonjuk a vizsgálatba, megle­pő módon annak adatai inkább a szabolcsi tele­püléshez állnak közelebb, mint Pápához, lega­lábbis az '50-es évekig. A vizsgált évek közül 1857 az első olyan, amikor Szombathelyről 2- nél többen utaztak Füredre (9-en), Nyíregyháza esetében az első ilyen vizsgált év 1872 (5 fő). Ezek az adatok ismét azt erősítik meg, hogy a reformkor éveiben azért (is) volt nagy a pápai fürdővendégek száma, mert a város közel fe­küdt Füredhez. Amint a fejlődő infrastruktúra következtében a másik két város hátránya va­lamelyest kiegyenlítődött, igazán szignifikáns különbség már nem volt a három településről érkező látogatók száma között. Ha azt vizsgáljuk, hogy a három tele­pülésről érkezők többségének társadalmi hely­zete között van-e valamiféle jellemző eltérés, igennel kell válaszolnunk. Pápán — ahogy már esett róla szó fentebb — a kereskedőréteg mellett a tanárok voltak azok, akik mindvégig karakterisztikusan jellemezték a pápai fürdő­vendégek társaságát. Ugyanez természetesen nem mondható el Nyíregyházáról, ahol a polgári középrétegek értelmiségi, hivatalt viselő képvi­selői mellett a kereskedők azok, akik viszonylag nagyobb létszámban látogatták Füredet. Szom­bathely esetében nem ennyire jellemző a keres­kedőréteg, a 19. század második felének vizs­gált éveiben viszont annak mondható a birtoko­soké, majd a kiegyezést követő időszakban a jogi és más értelmiségé. Összességében ismételten azt állapíthatjuk meg, hogy Füred már a kiegyezést megelőzően is, majd azt követően, különösen a 19-20. század fordulóján mindinkább a városi, müveit, hiva­talt viselő, kereskedő, jól képzett polgári közép­réteg fürdőjévé lett, fokozatosan veszítve a re­formkori arculatát még erőteljesen meghatározó regionális jellegéből. A közlekedés fejlődése távolabbi vidékekről is fokozottan vonzotta a látogatókat a jeles fürdőhelyre, jellemző, hogy e látogatók döntő többsége is e rétegekből került ki. Ez a tendencia viszont nem csupán e három település, Pápa, Nyíregyháza és Szombathely fürdőlátogatói esetében figyelhető meg, hanem a füredi fürdőközönség egészét illetően is. 9. Utazás Füredre Mivel abban, hogy Pápáról hosszú ideig nagy­számú vendégsereg látogatta Füredet, komoly szerepet játszott a városnak a fürdőhelyhez való közelsége is, vázlatosan nem fölösleges áttekin­teni a fürdő megközelítésének lehetőségét a vizs­gált időszak során. „Pápáról igen szép útja van Bala- tonfürednek a Bakony hegységein keresztül: de bizony csaknem egész napi kocsiút az.”167 — írta az ugyancsak pápai illetőségű Váli Mari arra emlékezve, amikor Jókai Mórral látogattak el a fürdőre, pedig Pápa mai fogalmaink szerint igazán nincs messze Füredtől. Általánosságban is igaz, hogy ami a 19. század közepének közle­kedési viszonyairól elmondható, az jellemezte a Füredre való utazást is: azaz körülményes, lassú és meglehetősen kényelmetlen volt. Másfelől viszont Füred fekvése az országban viszonylag központinak volt mondható, főleg ha az erdélyi fürdőkhöz viszonyítjuk, így nem esett távol a fontos útvonalaktól. Döntő fontosságú volt e tekintetben a Pápáról könnyen elérhető Veszp­rém közelsége. Ennek jelentősége akkor mutat­kozott meg igazán, amikor a 19. század dere­kától kezdve Füred fokozatosan kezdte levet­kőzni a regionális vonzáskörű fürdő jellemzőit. Szerencsés helyzetet teremtett, hogy a posta személyszállító járatai már az 1830-as években érintették a fürdőhöz közeli Veszprémet, ahon­nan a füredi fürdőidény idején (május 15-től szeptember 15-ig) a kocsi továbbment Füre­dig.168 Mivel Pápáról nem volt nehéz megköze­líteni a megyeszékhelyet, e postajárat révén a pápaiak is könnyen utazhattak tovább Veszprém érintésével a fürdőhelyre. 1846-ban a menet­rend szerint Budáról 19 órakor indult a kocsi és másnap 5 órakor ért Veszprémbe.169 A fürdő vonzerejében rejlő anyagi lehetőségeket több fuvarozó is felismerte, így 1838-tól Budáról már magán-postakocsi is közlekedett Füredre, de csupán az utazás szervezettsége javult, rövi­167 Váli, 1955. 156. 168 Czére, 1997. 83. 169 Czére, 1997. 83. 363

Next

/
Thumbnails
Contents