Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
közé tartozott, akik nem támogatták 1848 eszméit. Gyalókayt 1849-ben helyezte a hatalom a város nyakára aljegyzőnek, “ de 1851 június 28-án I 9Q betegségére hivatkozva leköszönt posztjáról. Pápay Miklós mint császári és királyi szolgabíró 1849-ben az alábbi szavakkal tett javaslatot Gyalókay személyére: „...becsületes, szelíd, magát behúzó ‘s tapasztalásom szerint értelmes és munkás fiatalember.”128 129 130 Az 1845. évi fürdőlista szerint Füreden nyaralt Hoffelder János „orvos nője”. E helyt is a fürdőlistákra olyannyira jellemző pontatlanságok egyikével van dolgunk: az említett hölgy minden valószínűség szerint az 1848- ban nemzetőrként betegségben elhunyt Hoffelder József orvos felesége lehetett.131 132 133 Hoffelder 1848- ban Veszprém vármegye második íöorvosa volt, aki maga kérte nemzetőrségi főorvossá történő kinevezését. A pápai közéletben betöltött szerepét jelzi, hogy 1849 elején Hoffelder a Pápai Kaszinó aligazgatója volt. 1846-ban időzött Füreden hat másik pápai polgár, köztük Vermes Illés társaságában felsőőri Cseresnyés Sándor (1786-1854), Veszprém vármegye főorvosa, aki a pápaiak kedvelt fürdőjéről, 1 00 Ugodról, önálló füzetkét is írt. Tímár Elek 1845-ben, majd 1852-ben, 1863-ban, 1868-ban és 1872-ben is Füreden nyaralt. Ti mái' ügyvéd volt, közéleti szerepvállalását jellemzi, hogy 1847-ben a Pápai Kaszinó ügyviselőjévé választották,134 1 848-ban pedig városi bi- zottmányi jegyzőként is ténykedett.135 Végül mindenképp meg kell említeni az 1840. évi fürdőlistán felbukkanó Horovitz Pál nevét. Nem más ő, mint a pápai főrabbi, e poszton Rapoport Wolf utódja és az országos hírű Lőw Lipót elődje.136 128 Somfai, 1994. 352. 129 Somfai, 1994. 356. 130 VeML IV. 154. No. 116. Közli: Hudi, 2201.347- 349. 131 Plosszer, 1998. 45. 132 DREL Kaszinó. 1849. No. 3. Közli: Hudi, 2201. 238-239. 133 Jakab, 2001.29. 134 DREL Kaszinó. 1847. 5-6. Közli: Hudi, 2001.45. 135 VeML IV. 101. b. 1848. No. 2791. Közli: Hudi, 2001.207-208. 136 Kapossy, 1995. 198. 6, A pápai tanárok Füreden Az eddig felsorolt személyek kivétel nélkül a korabeli Pápa — sőt jónéhányan egész Veszprém vármegye — társadalmának általánosan ismert alakjai voltak. A Füreden nyaraló pápaiak közül azonban kiemelkedően sokan voltak a város nagyhírű oktatási intézményeinek tanárai, sajátos karaktert kölcsönözve a Füreden időző pápaiak társaságának. Az alábbiakban őket külön vesszük számba. Az 1845-ben két társával, Mikus Kilény és Tavasy Móric „tanodái oktatóval” Füredre érkező Bánovich „Sulpitz” nem más, mint Bánovich Szulpic Alajos (1801-1868), aki 1855-től haláláig a pápai bencés rendház főnöke, 1864-től a gimnázium igazgatója is volt. Hogy milyen nyomot hagyott maga után Pápán, azt az 1871 és 1948 között működő, szegény diákokat támogató Szulpic Egylet már a puszta létezésével is bizonyította, amíg a polgári egyesületek felszámolása véget nem 1 nn vetett működésének. Bocsor István (1807-1885), akinek „nője gyermekeivel” 1845-ben, maga pedig 1846-ban bukkant fel a füredi fürdőlistán, a 19. századi Pápa egyik legjelesebb alakja volt. A református főiskolán teológiai és jogi képesítést szerzett, majd tanulmányait Németországban, Berlin és Heidelberg egyetemein folytatta, visszatérése után pedig egyetemes és magyar történelmet tanított Pápán, egyebek mellett Jókai Mór, Petőfi Sándor és Orlai Petrich Soma is tanítványai hosszú sorát gyarapította, 1848-ban nemzet- gyűlési képviselő is volt. Elismertségét jelzi, hogy az Akadémia rendes tagjává választotta. 1846-ban nyaralt Füreden Liszkay József (1809-1888) pápai, győri, majd ismét pápai lelkész, egyháztörténész, ugyancsak a református kollégium tanára, aki egy évet a berlini egyetemen is tanított. 1848 májusában az ő igazgatása alatt született javaslat arról, hogy, „a haza szomorú állapota, s a tanulóifjúság 137 Tungli, 1997. 18. 138 Tungli, 1997.22-23. 139 Trungli, 1997.75. 356
