Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
3. Pápai fürdővendégek Füreden A vizsgált korszakban tehát, különösen a 19. század második harmadával bezárólag — különféle okok miatt — Pest-Buda mellett a Dunántúl adta a legtöbb vendéget Fürednek. A fürdővendégek lakóhelyeinek elemzésekor esett már szó érintőlegesen arról, hogy Pápa a legtöbb vizsgált évben ott szerepelt a legtöbb fürdővendéget kibocsátó városok sorában. Ezt az állítást néhány konkrét példával is alá lehet támasztani. 1840-ben összesen 55 lő (közülük 19 nevét ismetjük a fürdőlistáról) kereste fel Pápáról Füredet: ennél többen csak Pest-Budáról (357:186), Veszprémből (89:49), Bécsből (83:48) és Székes- fehérvárról (56:28) érkeztek. Győr (51:31) már Pápa mögé szorult, a sorban hetedik Sümeg (23:7) pedig jelentősen leszakadva követte a fent felsorolt településeket — különösen, ha a név szerint ismert vendégek számát nézzük. 1852-ben Pápa a negyedik legtöbb fürdővendéget kibocsátó város volt 61 lakosával, akik közül 28-at ismerünk név szerint. Az első helyen ismét Pest-Buda (351:183), a másodikon újfent Veszpém (127:52), míg a harmadikon Székesfehérvár állt (62:34). Győr ismét Pápa mögé szorult (59:32). 1868-ban Pápa visszaesést mutatott, ezúttal csupán a hetedik helyen állt 24 vendégével, akik közül csak 13-nak ismerjük a nevét az ez évi fürdőlistáról. Toronymagasan volt első Pest-Buda (517:317) és második Veszprém (70:47), a harmadik helyen Székesfehérvár (39:46) állt, a negyediken — nyilván az 1861-ben megnyitott Pest-Kanizsa vasútvonallal összefüggésben — Nagykanizsa (49:37), az ötödiken Győr (48:31), a hatodikon pedig Bécs (42:24). 1872-ben Pápa a hatodik helyen állt 41 — közülük 31 névről is ismert — vendégével. Előtte ismét Pest-Buda (665:418), Veszprém (102:59), Székesfehérvár (96:66), Nagykanizsa (60:44) és Bécs (46:33) volt megtalálható. Ezekben az évtizedekben tehát nem észlelhető komolyabb változás az élbolyba tartozó városok közt. Az 1880-as évek adatai azonban már erőteljesebb elmozdulásokról tanúskodnak. 1884-ben Pápa a kilencedik helyre esett vissza a legtöbb vendéget adó városok sorában: 15 fürdővendég, közülük 8 név szerint ismert. Hogy előtte volt a sorban Budapest (598:396), Veszprém (99:44), Székesfehérvár (66:44), Nagykanizsa (46:22) és a — Pápához hasonlóan — visszaesést mutató Bécs (17:13) illeszkedik a korábbi adatokhoz s némiképp még az is, hogy Győr (23:12) is Pápa elé került. Teljesen új jelenség viszont, hogy Pápánál több vendég érkezett Szombathelyről (22:15), és Csurgóról (16:15)! Az 1890-es évekről nem maradt fent teljes fürdőlista. az 1900-as évek elejéről azonban igen. Pápa 1908-ban a maga 10 vendégével (5 név szerint ismert) Esztergommal (10:6) osztozott a 20-21. helyen. Az első helyen ekkor is Budapest állt (1314:539), a másodikon Veszprém (82:31), a harmadikon Győr (22:9), míg a negyediken Székesfehérvár (20:12). Az ötödik viszont a Füredhez ugyancsak távolabb eső Kassa (19:11) volt, a hatodik pedig Kolozsvár (18:7). De megelőzte Pápát Bécs, Pécs, Zalaegerszeg, Nagyvárad, Kaposvár, Nagykanizsa, a kanadai Vancouver (innen egy 14 fős csoport érkezett), Pozsony, Debrecen, Vác, Szatmár, Jánosháza, sőt Arad is. A fenti adatok Pápa példáján keresztül is szemléletesen bizonyítják, hogy a közlekedési lehetőségek fejlődésével és a polgári mentalitás térhódításával Füred a Dunántúl és Pest- Buda fürdőjéből a századfordulóra mindinkább a városi nagypolgárság fürdője lett. Ezt a fővárosból érkező fürdővendégek számának már- már aránytalanul nagy növekedése jelzi a távolabbi vidékek nagyvárosaiból érkezők létszámának gyarapodása mellett. Ennek megfelelően a számok azt is igazolják, hogy Pápa igazán addig adott nagyobb számú fürdővendéget Fürednek, amíg a regionális jelleg erő teljesebben érvényesült, esetünkben lényegében a Monarchia első évtizedéig. Lássuk ezek után a tárgyévekben név szerint ismert pápai fürdő vendégek nevét és „charac terét”. 346
