Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
amelynek hívei ismét egyesületté tömörültek. 1882-ben a Balaton Egylet sportszakosztályaként létrejött a Stefánia Yacht Club, amelyről büszkén írta a Balaton Egylet titkára, Sziklay János: „Van aztán egy nagy különlegessége, melyet a fürdőhelyek rengeteg sokaságában csak kevésnél találkozunk: ez a yacht-raj és a yacht- tulajdonosok által alapított yacht-klub. A yacht-raj igazi tenger szint ád a Balatonnak, s ma már olyan tekintélyes — ezt a szakértők bizonyítják, — a minő a tengeren kívül sehol sincs Európában.”70 A századelőre az egyleti élet ismét hanyatlásnak indult. Okait Dr. Klöss Károly igyekezett feltárni: „Akadtak, akik azt állították, hogy az autózás vonta el az érdeklődést a vitorlássporttól, mások a Stefánia Yacht Egylet exkluzivitását okolták.”71 Amikor előbb 1912-ben Magyar Yacht Klubra, majd egy évvel később Királyi Magyar Yacht Clubra változtatta nevét az egylet, addigra, a társadalmi változásoknak megfelelően, már szélesebb rétegek előtt tárták fel a belépés útját: „A sport és klubéletet a változott idők szelleméhez híven demokratikus alapon szervezik meg, elsősorban az intelligens középosztály mind szélesebb körben való bevonásával.”72 Ez az egyesület túlélte az I. világháborút is.73 Ellentétben a vitorlázással, bármelyik fürdővendégnek megadott az, hogy a partról szemlélője legyen a mind divatosabbá váló úszóversenyeknek is. Példaként idézzük a Pesti Hírlap tudósítását 1882-ből, amikor is egy némi kellemetlenséggel járó úszóversenyről számolt be a lap tudósítója: „Kilenc nevező között Schwarz Adolf, Lunde Frigyes (Berlinből), a ki két [...] kísérleti úszást tartott múlt héten, írásbeli bánatot [...] jelentett be. [...] Kár, hogy tiszteletdij hiánya miatt a legjobb úszók bánatot jelentettek be. [...] Az elsőnek aranyérem, másodiknak ezüstérem adatik.74 A fent felsorolt tények láthatóan azt bizonyítják, hogy Füred, dacára a kisebb- nagyobb visszaeséseknek, folyamatosan meg 70 Sz[iklay], 1892.489. 71 Klöss, 1927. 20. 72 Klöss, 1927. 20. 73 Zákonyi, 1988. 751. 74 Pesti Hírlap, 1882. 5. tudott újulni azokban az időkben is, amikor számos korábbi jó hírű fürdő (Vihnye, Bajmóc stb.) csillaga már erőteljesen leáldozóban volt. 2. Honnan érkeztek Füredre a vendégek? A fürdővendégek lakhelyét a fennmaradt fürdőlisták (más néven kurlisták vagy vendégnévsorok) adatai alapján ismerhetjük meg. A fürdő Hegedűs Zsigmond nevű vendége valamikor 1836 és 1839 között az alábbiakat írta a Panaszok jegyzőkönyve lapjaira: „Kívánnám, hogy a főidény elmúlván tüstént az itt volt vendégeknek száma újságok által nyilvánosságra tétetnék, sőt az itt volt vendégeknek neve is ki 75 is nyomtatva megszerezhetők volnának.” Talán maga sem gondolta, hogy javaslatának megvalósulása már nem sokat várat magára: 1839-ben első ízben jelent meg Füreden a vendégek nevét, lakóhelyét és „characterét”, valamint a fürdő látogatóinak számát tartalmazó névsor, a fürdőlista. 1836-ban, amikor a fürdőt saját kezelésébe vonta a tulajdonosa, a bencés rend, életbe lépett az előző évben megalkotott fürdői rendtartás.76 Ennek értelmében a fürdővendégek adatait jegyzőkönyvbe kellett venni, még akkor is, ha magánházaknál szálltak meg.77 Az adatokat úgynevezett Bevallási jegy (németül Fassiens Zettel) nevű adatlapokon rögzítették német és magyar nyelven. Feltüntették az érkező vendég nevét, valamint, hogy vendégként, kereskedőként (iparűzőként), netán házalóként tartózkodik-e a fürdőn, és azt is, hogy a vendég melyik osztályba tallózónak „vallja magát”. Ezenkívül meg kellett jelölni hetenként, naponként és összesítve a tartózkodási időt és a kísérő személyek számát is (nők, 15 év alatti gyermekek, rokonok, társalgók, nevelők, nevelőnők, komornokok — ez a beosztás egyébként tökéletesen megegyezik a 7S Daday, 1945.216. 7<’ „Egyszersmind fürdő-rendszabályok dolgoztattak ki, melyek — következő fürdőidényben — életbe is léptettek.” ürzovenszky, 1863. 58-59. 77 „A névsorok kellő szerkesztése és a meghatározott gyógy- és zenedíjak pontos beszedése végett, tartoznak a t. ez. vendégek megérkezésük után azonnal a bejelentési ivek rovatát kitölteni." Jalsovics, 1878. 68. 341
