Lapok Pápa Történetéből, 2002

2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához

gyezte meg az erdélyi Ujfalvy Sándor.24 Kedvelt volt Badacsony és a környékbeli várak felkeresése, majd 1847-től a balatoni hajózás is a Kisfaludy gőzös fedélzetén Keszthelyig s vissza. 1861-től már kölcsönkönyvtár,25 26 1863- tól lövölde is állt a vendégek rendelkezésé- re, aminek már volt előzménye: egy 1844- ben ideiglenesen létrehozott lövölde.27 28 29 Hogy ez utóbbit rendszeresen használták, azt Rimely Mihály pannonhalmi főapát egy levele is bizonyítja, amelyben bizonyos „füredi lövöldöző urak” köszönőlevelére válaszolt 1857-ben: „Szívem örömére szolgált [...] olvashatni magas meg* 9R

elégedésüket a’ Balaton-Füredi lövölde felett.”

Rendszeresek voltak a kisebb-nagyobb bálok, leghíresebb volt a június 20-i Flóra-bál es az eredetileg idényzáró Anna-bál. A bálokhoz esetenként más látványosságok is kapcsolódtak. 1836-ból egy ilyen esetet jegyzett fel Madarász József: „A vendégek nagy sokaságával Anna-nap előtti napon a nagy teremben ebédeltünk, s mindenki arról beszélt, hogy a helyben időző vagyonos Horváth- család Anna leányának tiszteletére tűzijáték lesz rendezve.”30 31 Természetesen Füreden is volt kávéház (nem is egy), itt is kártyáztak és volt egy sajátos füredi mulatság is, amelyet így örökített meg 1834-ben a Regélő „újdondásza”, Oláh János: „Gyakran az itt mulató társaság éjszaka fáklya világánál bé szokott ladikázni jó messze, sokszor Tihanyig a Balatonba, melly közben a vízen tűzi játékok adatnak, és az a kívülről szemlélőnek szép mulatságul szolgál.” Ezenkívül napirenden voltak a fürdőn a szerenádok is, amelyek azonban egyre inkább zavarták az éjjel pihen24 Ujfalvy, 1941.214.

25 „... a szerkesztői irodában jövő április 1-től kezdve szép rendelkezhetési kölcsönkönyvtárt fog a [...] t. ez. fürdői közönségnek és a vidék számára megnyitni a szerkesztőség.” Napló, 1861/a. 8.

26 Zákonyi, 1988. 787.

27 Hudi, 1988. 120.

28 VeML XII. 4/h. Levelezés

29 „Bál közönségesen kettő szokott tartatni a fürdőidény alatt, a Florabál és a hires Annabál: különben időnkint kisebb tánczvigalmak is rendeztetnek.” Mangold, 1876. 298.

30 Madarász, 1883. 32.

31 Oláh, 1876. 91.

ni (is) vágyó részét a fürdőközönségnek, így azokat a fürdőbizottság idővel szabályozni volt kénytelen — nem sok eredménnyel.32 Pedig az állandó panaszok miatt már 1853- ban írásban tett ígéretet a fürdővezetőség: „Gondoskodva lesz, hogy a betegek éji nyugalma semmi lármás mulatság által ne zavartassák.”33

Legfájóbb hiányossága volt Fürednek, hogy nem állt rendelkezésre az egyik alapvető fürdői intézmény, a kurszalon, ahol a vendégek eltölthették volna az elvégzett gyógykúrák mellett fennmaradó idejüket. Ez olyannyira nyilvánvaló volt, hogy még a ’’Panaszok, javítások, szépítések, javaslatok jegyzőkönyve”34 is tartalmazott ezzel kapcsolatos véleményt, egy, vélhetően rutinos, fürdőlátogató tollából: „A társaságos élet, könnyebb esmerkedés, napközi folytonos mulatozás, estvéli tánczvigalmaknak [...] mindenkoron s kényelmesen lehető eszközlése tekintetében egy s az évről-évre nevekedő vendégek számához, illetőleg nagy és díszes társasági teremnek — a bártfai igen célszerű hason épületnek mintájára —, melynek egyik oldalán az ebédlő, más oldalán pedig a billiárd, dohányzó és cukrászati szobák vágynak szerkesztve, mielőbbi építtetését alig halaszthatónak vélem.”35 Ehhez képest 1861-ben a fürdői lap még mindig kénytelen szóvá tenni a gyógyterem hiányát: „... a társalgás kissé korlátolt, de ezt csupán azon sajnálatos körülménynek kell tulajdonítani, miszerint Fürednek társalgóterme nincs, hol irodalmunk újabb termékei, de főleg lapjaink teljes számmal föllelhetőek volnának.”36 Maró gúnnyal rója fel ugyanezt a kínos hiányosságot a Győri Közlöny szarkasztikus tudósítója ugyanazon évben: „Életrendünk egyformaságát a szeszélyes idő változtatja meg néha, midőn hulló könnyei által szobánkba

32 „Éji zenét 10 órától adni nem szabad, kivételt képeznek az előre bejelennetett és engedélyezett bálok.” Jalsovics, 1878. 69.

33 Orzovenszky, 1857. 3.

34 Ez nagyjából a ma is használatos panaszkönyveknek megfelelő füzet volt, ahova azonban a vendégek panaszaik mellett jobbító szándékú javaslataikat is bejegyezhették.' A „panaszkönyv" eredetije az 1950-es évek során ismeretlen helyre került, tartalmának rekonstruálása az azt megelőző időkben készült tanulmányok révén lehetséges.

35 Daday, 1941.232.

36 Napló, 1861/d. 91-92.

336