Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
4-5. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 149-150. 2002. KATONA CSABA „PÁPÁRÓL IGEN SZÉP ÚTJA VAN BALATONFÜREDNEK” ADATOK A REFORM- ÉS DUALIZMUS-KORI PÁPAI POLGÁRSÁG MENTALITÁSÁHOZ I. A füredi fürdő történetének rövid áttekintése a reformkor végétől az első világháborúig Kisfaludy Károly Aurórája 1822-ben az ország első fürdőjének nevezte Füredet,1 Török József, a debreceni református kollégium jeles kémiatanára pedig így vélekedett 1848-ban kiadott könyvében: „Ezen gyógyhely bájoló szépségű környéke, szelíd éghajlat, csinos és kényelmes épületei s jeles sajátosságokkal bíró, Magyarhonban ritka ásványos vizeinél fogva méltán legkeresettebb fürdőintézeteink közé tartozik.”2 Valójában hiábavaló próbálkozás lenne a korabeli magyarországi fürdőhelyek közül bármelyik elsőségét tényként közölni, az azonban kétségtelen, hogy Füred a tárgyalt időszakban (1840-1916) olyan fürdő volt, amely kedvező adottságait többnyire okosan kihasználva lett, majd maradt Magyarországon élvonalbeli, nemzetközileg pedig elismert és számon tartott fürdőhely. Ehhez hozzájárult szerencsés fekvése s ez nem csupán a fürdőt övező táj természeti szépségeire értendő. A Balaton északi partján elterülő hegyek gyakorlati jelentőségét — a fürdő szemszögéből — kiválóan érzékeltetik a Lunkányi János, Széchenyi István gróf nagycenki birtokának jószágkormányzója tollából származó, a fertőbozi tavi fürdőről szóló sorok: 1 Zákonyi, 1988. 160. 2 Török, 1848. 112. „Hogy a Fertőben és kivált Boozon egy czélirányos fürdőnek fölállíttatása melly tömérdek nehézségekkel van összekapcsolva, azt az alulirt nem akaija hosszasan előadni, és csak azt kívánta megjegyezni, hogy midőn a Füredi fürdők, mellyek a Balatonra épültek, az Éjszaki szelek ellen a közellévő hegyek sora által födve és takarva vannak, a Boozi fürdőházra Nesideitül3 4 mérföldre a síkvízen minden akadály nélkül rohanik az éj szaki viharok dühe.”4 A 19. század elején a füredi fürdőt előszeretettel látogató dunántúli nemesség soraiban széles körben olvasott és népszerű Kisfaludy Sándor regéiben megénekelt várak, valamint Tihany közelsége is növelte a fürdő vonzerejét, amit a propaganda igyekezett is kihasználni: „A gőzhajó minden vasárnap tesz egy kéjutat Füredtől Keszthelyig a sava- nyuvizi vendégek kedvéért. Egy illy út alkalmával a vidék szépségeit nagyban és egészben, s az egyes romok legtöbbjeit is, a Balaton taváról megtekinthetni. [...] A ki azonban a romokat és a táj szépségeit közelebbről akarja nézni, (s ezt a cselekedetet a füredi vendégeknek elmulasztani megbocsáthatatlan volna), az legjobban cselekszik, ha leszállván Keszthelyen gőzhajón, innét, tetszése szerint gyalog vagy kocsin teszi az egyes helyekre kirándulásait.”5 3 Nezsider (Neusiedl am See) ÚSLIV. a. l.b. 1839:3518 5 Szerelmey, 1851.23. 333
