Lapok Pápa Történetéből, 2001
2001 / 3-4. szám - Huszár János: Bevezető Dr. Tóth Endre ipartörténeti tanulmányához
LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL 3-4. SZÁM PANNICULUS SER.C. NO. 112-113. 2001. Huszár János Bevezető Dr. Tóth Endre ipartörténeti tanulmányához Ma, a harmadik évezred kezdetén Pápán a honismerettel foglalkozók többsége tökéletesen megfeledkezett arról, hogy dr. Tóth Endre egyháztörténész professzor, teológiai tanár, aki élete nagyobb részét Pápán töltötte, városunk egyik legkiválóbb helytörténésze volt az 1900-as évek első felében. Tizenegy éves korában került a Nagyalföldről szüleivel együtt Pápára, ahol a Református Kollégium diákja lett. Itt kezdte teológiai tanulmányait is, melyet a hollandiai Utrechtben folytatott tovább. 1947-ig dolgozott Pápán mint a Református Teológiai Akadémia tanára. Miután a Kollégium és a pápai reformátusság történetével kapcsolatban számtalan egyháztörténeti munkát publikált, alaposan megismerte, áttanulmányozta azokat a várostörténeti dokumentumokat, melyek 1945- ben, a háborús események során megsemmisültek. Itt elsősorban a Titkos Láda és a céhládák iratanyagára, s az Esterházy levéltár irataira gondolok. Dr. Tóth Endre különösen sokat foglalkozott a pápai iparosság történetével. A „PÁPA MEGYEI VÁROS MÚLTJA, JELENE ÉS KÖRNYÉKE’' című nagysikerű, 1936-ban megjelent műben, melynek ő társszerzője volt, széleskörű kutató munkára támaszkodva ő írt a pápai ipar múltjáról számos addig ismeretlen tényt, adatot felvonultatva, részletesen bemutatva a XIX. századi virágzás korát. Nemrég derült ki, hogy a jeles professzor önálló előadást is tartott a pápai céhes iparról, s ennek az anyaga fennmaradt a Dunántúli Református Egyházkerület tudományos Gyűjteményének kézirattárában. Ebben rendkívüli részletességgel foglalkozik a pápai céhek szabályaival, az iparosok mindennapjaival, a mesterek, legények, inasok életével, jogaival és kötelességével. A szövegből kiderül, hogy a szerző tökéletesen ismeri a céhek szabályait, otthonos a régi pápai iparosok világában, bár konkrétan nem utalt a felhasznált forrásokra. Bátran állíthatjuk, hogy a jeles professzor, aki magát „történetkutató krónikásnak” nevezi, átmentett egy sereg információt azokból a dokumentumokból, melyek 1945-ben megsemmisültek. Ez kétségtelenül érdeme dr. Tóth Endrének, aki 1947-ben Debrecenbe került egyetemi tanárnak, s ott élt 1970-ben bekövetkezett haláláig. Akik őt személyesen ismerték, azok tudják, hogy a jeles tudós kizárólag olyan tényeket, megállapításokat tett munkáiban, melyeket dokumentumokkal alá tudott támasztani. Mindezt számbavéve ajánlom mindenki figyelmébe az alábbiakban közölt előadás anyagát. Huszár János Dr. Tóth Endre Pápa ipari múltja Pápa város ipari múltjáról akarok néhány vonást felvázolni. Nem lehet szó arról, hogy a város ezeresztendős múltján keresztül részletes történetet adjak, - még vázlatosan sem tehetném ezt. Mindeddig ugyanis nem történt meg egy ilyen részletes feldolgozás, ezután viszont alig lesz rá mód, hogy bárki is megtegye azt, amit elmulasztottak. - Könyvtáraink s 293
