Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / 2. szám - Pápa szabadalmas város története
PAPA SZABADALMAS VAROS TÖRTÉNETE Pápa egyike a legrégibb magyar városoknak, és Veszprém megyének, mellyet Horvát István pompás névfejtő értekezéssel tisztelt meg, legnépesebb helye. Az áldást osztó kis Tapolcza folyó mellett elterülő, igénytelen városunk nem részesült eddig azon megkülönböztetésben, hogy valamelly hazai tudósunk, ki történetét forrásaiban tanulmányozta, - kutatásának eredményét magyar lapjaink valamelyikében a közönség elé bocsátotta volna; holott föl kell tennünk, hogy a honunk történelméhez nyújtott iegparányibb adalék is, minden valódi hazafit érdekelne. S csakis ez utóbbi tekintet birt minket arra, hogy városunk múltja iránt tett kutatásaink eredményét közzétegyük: azon remény biztatván bennünket, hogy e vázlat által az érdeklettek figyelmét fölkelteni némileg sikerül, s idővel becses részletek közlése által, e tökéletlen kezdemény kiegészített kerekded történetté nőheti magát ki. Hasztalan kutatók a város eredetét. De mert tiszteljük a hazai népmondákat is, elmondjuk, inilly vélemények hallhatók a nép ajkáról Pápa eredetét illetőleg. Sz. István királyunk szüléi (mondják ők), egykor e helyen állapodénak meg, hol most városunk áll; és itt Géza atyai szivét azon édes öröm érte, hogy kisded fia ajkáról először hangzott a „papa" szó: innen az utóbbi Pápa. Mások szerint e terület sz. István kedves nevelőjének, Adeodát grófnak ajándokul esvén, nem csak Tata, hanem Papa (utóbb Pápa) is állíttatott. Egy harmadik népvéleményt hoz fel Bél Mátyás, és ennek nyomán Pongrácz Gáspár, egykor pápai kath. lelkész, - 1733-ban, Nagyszombatban, „Antidotum univer- sale’"czim alatt kiadott müvében. Szerintök, midőn Silvester pápa a királyi koronát István Magyarország vezérének és első királyának Asztrik által Romából hazánkba küldötte, az itt éppen építéssel foglalkozó nép lelkesülve fogá körül a koronát vivő pápai követet, s örömében szüntelen a pápát emlegeté; sőt ez esemény emlékére városát is Pápának nevezte. De e vélemény értékét maga Bél e szavaival dönti el: „Ezt sem a történetből, sem okiratból nem lehet bebizonyítani; hanem csak a mondákon kapkodó nép hagyományán alapszik.” Alapos okunk van Gyurikovics tudós hazánkfiának, egykor a ,Tud. Gyüjtemény'-ben kifejtett véleményét elfogadni, melly szerint Pápa nemzetségi név volt, s utóbb a városra is átruháztatott. - Annyit talán tudományos bizonyitgatás nélkül is szabad állítanunk, hogy midőn a magyar nemzet a kereszténységet fölvette, dicső emlékű első királyaink alatt számos idegen, főkép mesterember telepedett meg hazánk különféle részeiben, kikre a harcz zaja közt eddig élt nemzetnek polgárisodása ez első stádiumában valóban szüksége is volt. Annyit szinte minden, ki városaink történelmébe beletekintett, meg fog engedni, hogy hazánk igen sok helyére nemzetségi nevek mentek át. Hogy Pápa is idegen jövevényekből álló telepből keletkezett, nem csak onnan következtetjük, mert e vidék szabad királyi föld volt; nem csak azon körülményből, hogy a magyar királyság első századaiban Pápán annyira mi vehettek az ekkor még többnyire idegenek által ápolt mesterségek, miszerint 1314. még Zemplénből is Veke nevű falu Bodrogközben, közel Bolyhoz, Pápán öntette harangját, s nem sokára utóbb a pápai szabóknak engedély adatik czéhbe állni (kútfő Szirmay, s a tatai urad. levéltár néhány okmánya): hanem főkép azon körülményre alapítjuk állításunkat, hogy e telepitvénynek Pappa, utóbb Pápára átváltozott, idegen főnöke volt. Idegennek mondjuk e nemzetségi nevet, mert azon időben, midőn nemzetünk a kereszténységet fölvette, nem volt magyar név, melly bármilly keresztény fogalmat kifejezett volna: az .evangélium, templom' stb. nevek ekkor vétettek át az egyház nyelvéből; az efféle nemzetségi nevek: .püspök, pap, keresztény' pedig sokkal későbbiek. De hogy azon időben, mikor elődeink a kér. hitre tértek, több kérdéses nevű idegen létezett, arra a ,Tud. Gyűjtemény' valamellyik kötete Hormayr után több példát idéz. így említi Popo aquilejai patriarchát, ki 1042. meghalt. Poppo de Zelt- schach (1103.) zengi Pappas nevű szerzetest, ki Gézához Magyarhonba küldetett. Gizulf her- czegnek leánya szinte Papa nevű volt. Hogy pedig csakugyan Pápa az oklevelekben többnyire Pappa név alatt előforduló nemzetségé volt, majd falu-, majd város-, majd várnak neveztetve, az nyílt oklevelekből tűnik ki. így a tatai uradalmi levéltárban 1368-ról van okmány, mellyben a veszprémi káptalan előtt Pápa Miklós, László nevű fiának részére tiltakozás történik Hector család ellen, némely pápai jövedelmeket illetőleg. - 1430. Zsigmond király Pápa Antal fiának, Györgynek, engedélyt ad Zsemlyér birtokban 206
