Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / Különszám - Gróf Esterházy Károly gyászszertartása Pápán
KÜLÖNSZÁM PANNICULUS SER.C. NO. 107. 2000. Bevezetés Gróf Esterházy Károly gyászszertartása Pápán Amikor gróf Esterházy Károly 1799. március 15-én Egerben elhunyt1, végrendeletét még ugyanazon a napon közzétette Zábrátzky József olvasókanonok a káptalanban^. A püspök halálával az egri egyházmegye főpásztor nélkül maradt, ami természetszerűleg egyházkormányzati intézkedéseket tett szükségessé. Ugyanakkor az Esterházy családi birtokok, köztük mindenekelőtt a Pápa-Ugod-Devecser- i uradalom örökösödéséről és további igazgatásáról is dönteni kellett, ami a gazdálkodás folyamatosságának fenntartása érdekében is sürgető volt. Gróf Esterházy Károly végrendeletében nem kívánta a törvényes örökösödési rendet megváltoztatni, s lényegében örököseire. unokaöccseire bízta a megeggyezést. Gróf Esterházy Miklós és Ferenc fiai, a tatai és a cseklészi ágból, 1799. április 21-én Bécs- ben egyességet is kötöttek'. De már ezt megelőzően intézkedtek arról, hogy a Pápa-Ugod- Devecser-i uradalom ismét központi irányítás alá kerüljön, s Bezerédy Ignác, mint régens gróf Esterházy Károly halálakor szinte azonnal kézbe vette az uradalom igazgatását. Már 1799. március 23-án kiadta az utasítást, hogy a pápai kastély leltárát készítsék el. amelyhez az 1796-ban felvett leltárt vették alapul. Az új kastélyleltárt 1799. április 16-án zárták le. tehát öt nappal a bécsi családi megbeszélés előtt4, a leltárakra feltehetően szükség lehetett a megegyezéshez. Mindezen intézkedésekkel párhuzamosan megindultak az előkészületek gróf Esterházy Károly temetésének és gyászszertartásainak megrendezésére, melyekre a kor szokása szerint csak pár hónap múlva kerülhetett sor. Az egri püspök végrendeletének második pontja szűkszavúan rendelkezett erről, s azt hangsúlyozta. hogy minden fényűzés és pompa mellőzésével lelke üdvéért csak a Pápa-Ugod- Devecser-i ősi uradalom egyházaiban végezzenek háromnapos gyászszertartásokat, amelyekhez a kölcségeket is biztosította. A végrendelet ezen pontjának végrehajtásáról 1799. május 10-én a pápai kastélyban Bezerédy Ignác régens elnöklete alatt megbeszélést tartottak, amelyen résztvett Bittó Titus pápai praefectus', Toronyosi József tatai exactor, vagyis számvevő és Simon György pápai plébános6. A gyászszertartások indőpontjául június 10.. 11. és 12.-ét jelölték ki. döntöttek arról, hogy az első napon tartandó gyászmise bemutatására Bajzáth József veszprémi püspököt7, illetve ha ő nem jöhetne el, akkor Pierer József tinini címzetes püspököt , a megemlékező gyászbeszéd megtartására pedig Somogyi Leopold győri kanonokot6 kérik fel. A pápai plébániatemplom erre az alkalomra gyászba öltözött, a fekete posztóval letakart oltárokon és a szószéken gróf Esterházy Károly címereit helyezték el. A főoltár előtt középen állították fel az ugyancsak fekete posztóval borított katafalkot. vagyis az ún. Castrum Dolorist. Ötlépcsős emelvényen állt a jelképes koporsó gyertyákkal körberakva. rajta ugyancsak az Esterházy-család cime-
