Lapok Pápa Történetéből, 2000

2000 / 1. szám - Messze volt a cél...

2. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 103. 2000. Füssy (Fuchs) Tamás Alajos, bencés szer­zetes (1825-1903). Famíliája tipikus példája az asszimilálódó hazai német polgár-családoknak. Nagyapja még III. Károly császár udvari zenésze volt. Apja templomi karnagy Eszéken, ö pedig a szabadságharc, az önkényuralom majd a kiegye­zés korának egyik legnagyobb lelkesedéséi magyar hazafijává vált. Pedagógus, pedagógiai szakíró, tudós, publicista, tudományszervező, a modern katolikus tudományosság egyik megteremtője. Tanulmányait Újvidéken, Baján, Győrben, Bakony bélben és Pannonhalmán végezte. 1849- ben szentelték pappá. Saját kérésére helyezték elöljárói a jó hírű pápai Szent Benedek Rendi Gimnáziumba. Legfontosabb célja, hogy tanítványaiból művelt ifjakat neveljen. Aktívan kapcsolódott be az. önkényuralom idején folyó császári tanügyi reformmal szemben állók táborába. Számtalan is­kolai tankönyvet írt, célja a szemléletes, olvas­mányos „ tanulható ” tankönyvek megjelentetése volt. 1855-ben, harmincévesen lett a pápai gim­názium igazgatója. Rendszeresen publikált a Pes­ten megjelenő Tanodái Lapokban és az Idők Ta­núja című folyóiratban. A pápai gimnázium zászlószentelésén, (1860-ban) mely ünnepélyen - a zászlóanya öz­vegy Batthyány Lajosné, hazánk meggyilkolt mi­niszterelnökének felesége volt - a nemzeti érzéstől áthatott, gyújtó hangú beszédet mondott. (Erről a Nagytemplom historia domusa többek között a kö­vetkezőket mondja: ....Az igazgató pedig a szász­é kről egy valódi remek beszédet tartott a zászló jelentőségéről, megmagyarázta egyszersmind a zászló szent képeit. E gyönyörű beszéd a jelen volt protestán­sokra is nagy hatású volt. Isteni szolgálat után a gymnasiumi museumba mentünk, mely ez alka­lomra ízletesen feldíszíttetett. Az ifjúság válogatott szavalatokkal mulattató az egybegyűlteket, külö­nösen tetszett Mindszenty Gedeontól: Ki kell gyöngy ölni azt a zászlót. ... ” című vers. A pápai iskolában Vaszary Kolossal a ké­sőbbi hercegprímás-esztergomi érsekkel dolgozott a németesítő törekvések megszüntetésén. Együtt indították el, 1858-ban az. Ifjúsági Plutarch című sorozatot, amelyben keresztény életutak bemutatá­sával szerették volna az. ifjúságot példaképeken keresztül nevelni. Még Pápán kezdte el a Szünórák című, diákok számára írt szórakoztató ifjúsági so­rozat kiadását, a hírneves pesti kiadóval, Emich Gusztávval. A diákság mellett a nagyközönség művelé­sét is fontosnak tartotta, sok tudományos népsze­rűsítő munkát irt. 1864-ben a Szent István Társulat elnökévé választották, Pápáról a fővárosba költözött. A tár­sulat igazi felvirágoztatása, a magyar katolikus tudományos élet szervezése a nevéhez fűződik. Több lapot indított, amelynek célja a kor színvo­nalán álló tudományos és ismeretterjesztő dolgo­zatok közzététele. A kor szinte minden társada­lomtudományos folyóiratában jelentek meg írásai. Több pápa életének monografikus feldolgozására önálló kötetben vállalkozott, ezeken keresztül szinte az. egész. XIX. századot áttekintette. Több kötetben egyházi beszédeit is közreadta. Irodalom: A pannonhalmi főapátság törté­nete, hatodik korszak, a rend új kora, új munkakö­re. 1802-töl napjainkig, Budapest 1916. Szerk. Sö­rös Pongrácz. 716-738. p. és 1095-96. p. Bibliográfija uo. 732-38. p. (a szerk.) 205

Next

/
Thumbnails
Contents