Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / 1. szám - Messze volt a cél...
2. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 103. 2000. Füssy (Fuchs) Tamás Alajos, bencés szerzetes (1825-1903). Famíliája tipikus példája az asszimilálódó hazai német polgár-családoknak. Nagyapja még III. Károly császár udvari zenésze volt. Apja templomi karnagy Eszéken, ö pedig a szabadságharc, az önkényuralom majd a kiegyezés korának egyik legnagyobb lelkesedéséi magyar hazafijává vált. Pedagógus, pedagógiai szakíró, tudós, publicista, tudományszervező, a modern katolikus tudományosság egyik megteremtője. Tanulmányait Újvidéken, Baján, Győrben, Bakony bélben és Pannonhalmán végezte. 1849- ben szentelték pappá. Saját kérésére helyezték elöljárói a jó hírű pápai Szent Benedek Rendi Gimnáziumba. Legfontosabb célja, hogy tanítványaiból művelt ifjakat neveljen. Aktívan kapcsolódott be az. önkényuralom idején folyó császári tanügyi reformmal szemben állók táborába. Számtalan iskolai tankönyvet írt, célja a szemléletes, olvasmányos „ tanulható ” tankönyvek megjelentetése volt. 1855-ben, harmincévesen lett a pápai gimnázium igazgatója. Rendszeresen publikált a Pesten megjelenő Tanodái Lapokban és az Idők Tanúja című folyóiratban. A pápai gimnázium zászlószentelésén, (1860-ban) mely ünnepélyen - a zászlóanya özvegy Batthyány Lajosné, hazánk meggyilkolt miniszterelnökének felesége volt - a nemzeti érzéstől áthatott, gyújtó hangú beszédet mondott. (Erről a Nagytemplom historia domusa többek között a következőket mondja: ....Az igazgató pedig a szászé kről egy valódi remek beszédet tartott a zászló jelentőségéről, megmagyarázta egyszersmind a zászló szent képeit. E gyönyörű beszéd a jelen volt protestánsokra is nagy hatású volt. Isteni szolgálat után a gymnasiumi museumba mentünk, mely ez alkalomra ízletesen feldíszíttetett. Az ifjúság válogatott szavalatokkal mulattató az egybegyűlteket, különösen tetszett Mindszenty Gedeontól: Ki kell gyöngy ölni azt a zászlót. ... ” című vers. A pápai iskolában Vaszary Kolossal a későbbi hercegprímás-esztergomi érsekkel dolgozott a németesítő törekvések megszüntetésén. Együtt indították el, 1858-ban az. Ifjúsági Plutarch című sorozatot, amelyben keresztény életutak bemutatásával szerették volna az. ifjúságot példaképeken keresztül nevelni. Még Pápán kezdte el a Szünórák című, diákok számára írt szórakoztató ifjúsági sorozat kiadását, a hírneves pesti kiadóval, Emich Gusztávval. A diákság mellett a nagyközönség művelését is fontosnak tartotta, sok tudományos népszerűsítő munkát irt. 1864-ben a Szent István Társulat elnökévé választották, Pápáról a fővárosba költözött. A társulat igazi felvirágoztatása, a magyar katolikus tudományos élet szervezése a nevéhez fűződik. Több lapot indított, amelynek célja a kor színvonalán álló tudományos és ismeretterjesztő dolgozatok közzététele. A kor szinte minden társadalomtudományos folyóiratában jelentek meg írásai. Több pápa életének monografikus feldolgozására önálló kötetben vállalkozott, ezeken keresztül szinte az. egész. XIX. századot áttekintette. Több kötetben egyházi beszédeit is közreadta. Irodalom: A pannonhalmi főapátság története, hatodik korszak, a rend új kora, új munkaköre. 1802-töl napjainkig, Budapest 1916. Szerk. Sörös Pongrácz. 716-738. p. és 1095-96. p. Bibliográfija uo. 732-38. p. (a szerk.) 205