Lapok Pápa Történetéből, 2000

2000 / 1. szám - Messze volt a cél...

1. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 102. 2000. MESSZE VOLT A CÉL... Jelige: „Azt hogy’ a nép fia vagy. Igazolnod nem azzal kellene, Honnan jössz... Azzal, öcsém, hova mész! ” (Illyés) Megjegyzés: Ezt az önéletrajzot a Veszprém megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, a Megyei Pedagógus Továbbképzési Központ pályázati felivására küldtem be. Mivel a pályázat titkos volt, nevem helyett mindenütt X-et írtam. A pályázat első díjat nyert. A pályadíjat 1978. évi november hó 3-án, Veszp­rémben, ünnepélyes keretek közt adták át. Győr, 1978. november 22-én Életem Pannónia legszebb tájáról, Keme­nesaljáról, Gércéről indult 1906-ban. Szülő­falum s vidéke Kónya Lajost is megejtette, gyakran járt ott cserkészként, s mint festő is. Szép emléket állít a falunak „Soproni évek” című életrajzi regényében. Valamikor Szegeden egy könyvkereske­dő hallván dunántúli akcentusomat, érdek­lődött, hova való vagyok. S mikor meg­mondtam, azt kérdezte. „A jobbik szerre” Ma sem tudom, honnan ered a mondás. „Gércén lakom a jobbik szeren”. Csak sej­tem, s ahogy a régiektől is hallottam, vala­mikor a domboldalra telepített falunak csak egy utcája lehetett... Szüleim földművelők voltak, 10 hold földet „túrva” látástól vakulásig. Hét gyere­ket, hat fiút és egy leányt hoztak a világra. Én voltam az elsőszülött. Mai népesedési helyzetünkre jellemzésül, nem árt, ha ide­írom az alábbi adatot. A múlt év májusában kezembe került az evangélikus gyülekezet Dr. Csoknyay József születési anyakönyve. Megtudtam, hogy én, mint novemberi születésű, a 43. bejegyzett gyermek voltam az anyakönyvben. 1906 májusában már 20 gyermek volt bejegyezve, 1977. május végéig egy sem. A lelkész a ta­nácsi anyakönyvben sem talált bejegyzést! Édesapám értelmes, bíróviselt paraszt- ember volt. Most közéleti embernek mon­danánk. Persze, ezt a „közéletiséget” igen megérezte kis gazdaságunk. A közügyek mindig előbbrevalók voltak a számára, mint saját gazdasága, saját népes családja. „Bíró­sága alatt” (így szokta mondani), — amely több mint 10 évig tartott — családunk el­adósodott, Édesanyám is sokat betegeske­dett. Mivel nagyszüleimmel együtt laktunk a földes szobájú, zsuppos házban, éveken ke­resztül a tizet is meghaladta a család lét­száma. Nehéz életünk volt. Különösen az első világháború alatt, mivel Édesapám ka­tonai szolgálatot teljesített. A gazdaság, a család minden gondja — ebben az időben 189

Next

/
Thumbnails
Contents