Lapok Pápa Történetéből, 1999

1999 / 1. szám - A ’marczaltői régi várkastély ’s az utolsó marczaltőyek Véghely Dezsőtől

kész pénz szinteg négy forintot es ötuen auagy hatuan pinz. Araniat mingiarast meg mutata es Tallerat mert az mint oda fel meg iram egy öreg arany forint Bathorj Sigmond arania esmeg kett pogány kichin arany forint az mint főn megírtam esmeg egy öreg arany Szent László király arania, kiben öt arany forint uolt kit szegény felesegem az öcsémnek Marczaltöuj Jánosnak adót uolt Beczben va- sarlanj az mellyet Lengyel országban uitte uolt szegény öcsém, mert töb vasario kölcsie- gönkel el ment uolt Lengyel Országban es ugyan oda ueszet maga is, esmeg uolt őst Tal- lera kett szamo úgy mint öregek Greczj Tallérok mely tallérokban három három nio- moni Taller uolt, azaz az ketöben hat őst Taller uolt ez uolt tallera.

Esmeg uolt negyuen aranya kj nem magaie uolt hanem attak uolt Skarossy Jánosnak ualamj Nömös Czimer leuelnek kiualtas- sara, az kit uéghhez nem uihettet, hanem az aranyakat el költuén szegény felesegem es meg köllött teritenj annak az kit illetet az mint terethetök, az kett öreg Tallért lakodalmokban ayandekoztok masoknak,”

Továbbá Amadé Mihály értékéből „két uemhes louak uemheuel, egy medö öreg lo, esmeg egy Cödör, esmeg barom féle egy öreg bika. kit mingiart el attunk 9 forinton. Kett feiös tehen boriustul, esmeg egy medő tehen, es egy tulok tinó. Két őst pohár kin farkas fog Czimer uan, Amadé Czimere, kj olyan Czimer mind az magamé kit leaniom uit el, esmeg kett őst kalan egy formára, es harmadik is Czifras gombu es aranyas ez töröt uolt. Esmeg kett őst uella, egy arany giörö Rubint köuel, esmeg ezt is az giöröt Chierj Annának attok”41

A hagyomány tehát, mit első nője után kapott, habár Skarosy János uram adósságainak kifizetésével majd ezer forinttal kevesbe- dett is az - nem volt megvetendő. - Ez első nőjétől egy leánya, Katalin született.

Másodszor telekesi Török Erzsébetet vette nőül, mely tekintélyes családi összeköttetés folytán újra látjuk őt a közügyekben szerepelni; ugyanis a győri püspökség és káptalan jogait a helybeli vár tisztség nagyobb mérvben sértvén, ez ügy tisztába hozatalára az 1618-iki országgyűlés bizottmányt nevez ki,

41 Marczaltői levéltár I. f. 5. cs. 99 sz.

melynek egyik tagja volt Miklós is.42 - 1622- ben igen nagy beteg volt Miklós, úgy, hogy nője Erzsébet a gyászruhára való szövetet is megvásárlá már; azonban e nyavalyájából meggyógyult ‘s 1625-ben már a Rába medre ügyében fáradozó bizottmány tagjai közt találjuk őt.43 - 1628-ban, mint Thury Benedek gyámja, a zirci apátság több Veszprém és Fehér megyében fekvő birtokait hatalmasan elfoglalta, miért őt a zirci apát megidézteti.44

Mikor halt meg második nője? Nem tudom. Ettől való gyermekei István, Mihály és Anna.

Harmadízben Seget Fruzinát vette nőül, kitől azonban minthogy irányában gondatlan volt, csak hamar elvált.

Az 1629-ik év elején Katalin leányát csői Pathy Zsigmondhoz adta nőül ‘s mint „fő ember” gazdagon kiházasítá, anyja fehér ruha neműin kívül maga Miklós is csináltatván részére; sőt vejének egy mentét is adott, mely Skarosy- ról maradt reá. A vőlegény csői birtokát köté le menyasszonyának 500 forint erejéig.

Miklós gazdag ember volt, régi családi birtokain kívül Lovászpatona egy részét is bírta. E birtokot 1574-ben Miksa király Thury György halálával, leányai Sófia, (Keresztury Györgyné) Katalin, (Marczaltőy Györgyné) Annának (Ketzer Ferenczné) és férfi utódaiknak adományozta.45

Szerzett ezen kívül Locsmándon Partlitól malmot, Szelestén, Kövesden szőlőket, Győrben Altabak Jánostól házat, - Jákon zálogos birtoka volt. Gazdasága is rendben volt, különösen a lótenyésztés és malom voltak kedvencei; a lovakkal azonban igen szerencsétlen volt, egy ízben tavasz felé közel 50 darab a hideg miatt döglött el; majd máskor aklából hajtották el. Az 1629-ik évben locsmándi birtokán több ízben megfordult ‘s a betegség itt levő malmában utolérvén, ez évi szent Mihály napján végrendeletet tesz, nője és gyermekeiről következőképen gondoskodván: gyermekei gondviselőiül gr. Nádasdy Pált, telekesi Török Jánost, Török Ferencet, Töltösy Gábort és Vásárhely Andrást nevezte.

1618: 26. törvénycikk.

43 1625: 15. törvénycikk.

44 Győri tört. ér rég. fiiizetek III. k. 152. 1.

45 Marczaltői levéltár XII. fiók 5. cs. 1153. sz.

127