Lapok Pápa Történetéből, 1999
1999 / 5. szám - Gyurikovits György: Pápa Mező-Városa’ nevének eredetéről, és Régiségeiről
5. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 100. 1999. Pápa Mező-Városa’ nevének eredetéről, és Régiségeiről. Értekezik Gyurikovits György. Egy évig szárnyallak rajtad ifjúi szemeim, Pápa ’ gyönyörű vidéke! Gyurikovits Gvörgv, ivanóci (l7Hd IS4S.) váltá- tfírvénvszéki ülnök. Iskoláit az atyai háznál kezdte, majd Pozsonyban filozófiái tanult. Gazdatisztként dolgozott a Zichy uradalomban. Ilyen minőségben került Mezőlakra.. Később több megye pl. Győr táb láb írója. Gazdag könyvtárat, értékes eredeti kéziratokat gyűjtött. Kiterjedt munkásságából történetírói és geográfust tevékenysége említendő. Az SÍI A levelező tagja volt. Kéziratban maradt Pápa városának földrajzi és történeti leírása. I SOS-ban készítette el Pápa város két színes térképét. Mindkettőt az Országos Széchényi Könyvtár térképtára őrzi. (Fekete fehér reprodukciója megjelent (térő László Sedlmayr János Pápa, Budapest, 1959. 70-71. p.) Érdekesség, hogy jelen művének (amely megjelent a Tudományos Gyűjtemény 1S24. 11II évf. 72-94. p.) kéziratos másolata megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban: Gyurikovits György: Kéziratos dolgozatai Pápa városáról, IS23. ff. 244-251. oldalakon. Müveiből: Mezőlaki uradalomnak leírása. In. Tudományos Gyűjtemény IS20. 3. Két nevezetes oklevele Székes-Fehérvárnak. In. Tudományos Gyűjtemény 1S29. 2. A jelenlegi újraközlés a Tudományos Gyűjteményekben megjelent írás eredeti helyesírást megtartó korszerűsített változata. A mű tudománytörténeti jelentősége mellett tartalmaz városunkra vonatkozó fontos adatokat, melyeket a helytörténetírás még nem használt ki kellő mértékben, ugyanakkor vannak túlhaladott megállapításai is. Ezeket a kutatóknak az azóta megjelent szakirodalommal kell egybevetni, (a szerk.) * Veszprém Vármegyében helyheztetett Pápa Mező-Városa ma egy a’ legrégiebb. és a' szapora népességére, nagyságára, tehetőségére nézve legnevezetesebb Mező-Városok közül Hazánkban; azért különös tekintetet, és minden legkisebb megmaradott, történeti valósága fenntartást érdemel. Én ugyan különös munkában szándékozom e' Városnak történeteit, és topographiai jelességeit bővebben felvilágosítani; hanem itt tsak a' nevét, annak eredetét, és legrégiebb okleveles emlékezetét igyekeztem megfejteni 1. §. A‘ tudatlan köznép olly regét hirlel közönségesen e’ Városról, hogy I-ső István Királyunk gyermekségében szüleivel együtt e’ tájon utazván, itt legelőször szóllította légyen meg Attyát Papa nevezettel: melly örömben szüléi arra gerjesztettek, hogy e' helyet ezen időtől Pápának hívatták volna. Lehetetlen el nem mosolyodni az illy étén enyelgésen, 's nem áldani egyszer' smind az okos észnek méltóságát. melly nem szülheti az illyen elme játékokat. 2. §. A' Pápa név" eredetéről legrégiebb magyarázatot találni Bél Mátyás és Pongrácz Gáspár' munkáikban. E két hazánkbéli írók a" Pápa szavat a Római Pápától származtatják szép megegyezéssel, 's mind a’ ketten magoknak a’ következett, és mostani időben számtalan pártfogókat. védőket, követőket, imádókat érdem- lettek. A' halhatatlan emlékezetű Belius Veszprém Vármegye' kézirati leírásában, a' köznépnek vélekedése szerint Pápa Mezővárosának nevét a" Római Pápa szótól eredetinek lenni állítja, előadván: hogy. midőn Szilveszter Pápa a' Királyi Koronát Sz. Istvánnak Magyar Ország’ Vezérjének, és ekkor első Királyjának Rómából Országunkba küldötte volna Astricus által, a' nép" sokasága épen ezen a' helyen, melly akkor kezdődött építetni. örömét jelentő kiábá- lással emlegette a' Pápa' nevét. De ezen tudós írónk puszta kény szerint állított vélekedésnek tartja ezen népnek magyarázását. Kézíratjában (in Notitia Cottus Veszprim insta P. II. Memb. 1. §. 1. Sec II.) olvasható; „Quo tempore primum, et a quibus positum sit. non liquet. Sunt, qvi ex acclamatione populi Astrico, „quum a 169
