Lapok Pápa Történetéből, 1999
1999 / 4. szám - Dr. Szathmáry Lajos (1903-1994)
választ adott. Volt is ilyen hallgatója a pápai teológiának. Az ún. zsidó-kérdés egyébként a Kollégiumban csupán dr. Szabadi Béla tanárral kapcsolatban került volna elő, ha a testület és a fenntartó humánus eljárással mindaddig nem fedezte volna a kollégát, míg az végül a budapesti református gimnáziumban, annak nagyobb tömegében nem talált menedéket. Az iskola ezideji szellemére egyébként az akadémiai pályatételek is jellemzőek voltak. Néhány példa: Pedagógiai gondolatok Németh László müveiben A nyolcosztályos népiskola A szövetkezeti gondolat Reményik. a nemzetnevelő /Ilyen tétel is akadt/ Marxizmus és vallás Az orosz nép és a vallás Már az első világháború előtt is működött a Kollégiumban Munkásgimnázium. Ezt a hagyományt most az ekkoriban divatossá vált népfőiskolák formájában felújítottuk. 1942-ben nyílt meg a Kollégium népfőiskolájának új tanfolyama szervezésemben. Trócsányi Dezső professzor védnöksége alatt. Két tagozata volt: 1./ parasztitjúság részére kéthetes bentlakásos szemeszter. 2./ a városi közönség részére hetenként egyszeri, összesen nyolc előadásból álló előadássorozat. Az Értesítő 1941-42 évi beszámolójában ez olvasható: „A tanfolyam plakátjain ezt hirdettük: tájékozódás a mai világ- helyzetben és a magyarság kérdéseiben. Nem ismereteket nyújtottunk, hanem műveltséget terjesztettünk. Hallgatóinkat gondolkodóba akartuk ejteni és kíváncsivá akartuk tenni: miféle és milyen arányú erők mérkőznek ma a világban." Országos jelentőségű eladóink Veres Péter és Somogyi Imre voltak, akik az intenzívebb gazdálkodás módszereiről világosították fel a parasztitjakat és a velük együtthallgató diákokat, valamint a népi öntudatot ébresztették. / 1943-ban egy Németországról szóló előadásomért a helybeli nyilas párt feljelentett. Rab István bölcs tanácsára igyekeztem eltűnni Pápáról. Fáy István főgondnok és Zsindely Ferenc fedezett, utóbbi meghívott a Győrffy Kollégium vezetésére, míg végre behívtak katonának, s megmenekültem a további vegzációktól./ Mintánkra Bata Károly diákunk is szervezett a falujában népfőiskolái tanfolyamot /Győrszemere/, jómagam pedig Celldömölkre is átjártam az ottani evangélikus leány népfőiskola vendégelőadójaként. Petőfi és Jókai pápai diákoskodásának emléke, ennek ápolása ebben az időben is követte a hagyományokat. Pápai diákságuk 100-éves jubileuma alkalmával én tartottam az ünnepi előadást a diákság és a meghívottak előtt. Ennek az előadásnak az anyagát néhány nap múlva a Magyar Rádió is sugározta. Ugyancsak közvetítette a rádió egy pápai hangulatkép keretében Szabó Sándor és Szathmáry Lajosné kamarazenéjét. A legjelentősebb rádióközvetítés azonban 1943-ban történt, mikoris az én forgatókönyvem alapján egyórás műsor keretében mutattuk be főiskolánk múltját és jelenét az ország közönségének ..Séta az ősi Kollégium falai között" címen. Az Akadémiáról Pongrácz József professzor számolt be. a gimnázium munkájáról Rab István igazgató adott interjút, az ifjúság életéről a Képzőtársaság elnöke adott áttekintést, a zenei számokat Szabó Sándor tanár úr hegedűjátéka és énekkara szolgáltatta. A VKM által 1941-ben megindított országos tehetségmentés iskolánkban is folyt. A tehetségmentő alap növelését iskolánk azzal is fokozta, hogy beiratkozáskor minden tanuló 2.50 pengőt, a javítóvizsgások 25 pengőt, az ismétlők pedig 50 pengőt fizettek be erre a célra. Napjaink nem egy országos jelentőségű embere ez alap segítségével végezte el a középiskolát. A népi gondolat felerősödésével Benedek Sándor professzor szervezésében ún. faluszeminárium indult a teológián, mégpedig a falu népének szociális, kulturális és lelki életének megismerése céljából. Az akadémiai hallgatók főként a Bakony és környéke falvak látogatták, egyben pedig kulturális programot is bonyolítottak le, hogy beletanuljanak a nép leendő helyi vezetőinek szerepébe. Ebben az időben a telepítés gondolata is foglalkoztatta az illetékeseket. Színmagyar földnélkülieket telepítettek át a Tiszántúlról ide a Dunántúlra, hogy javítsák'a magyarság itteni arányszámát, és hogy a földre vágyakozókat földhöz, kenyérhez juttassák. A mozgalom támogatásában a Kollégium ifjúsága is részt vett a maga lehetőségei között. Regös cserkészeink Rónafőn a helyszínen tanulmányozták a telep életét, gazdasági berendezkedését, majd a Képzőtársaság és a Nátus Önképzőkörének közös ülésén beszámoltak tapasztalataikról. Egy egész könyvtárat gyűjtöttek össze és ajándékoztak a falu telepeseinek. Diákságunk részt vett az országos regös-mozgalomban is. A Képzőtársaság és a cserkészcsapat tagjai kisebb csoportokban járták a falvakat, ismerkedtek népünk szociális, gazdasági és szellemi életével, s műsoraikkal a népi öntudatot igyekeztek éleszteni, a Bakonyaljától az akkor idecsatolt erdélyi tájakig. A pápai ifjúság ezirányú munkájáról a Corso moziban számolt be a városi közönségnek és a diákságnak Bodolay Géza. Hegyi Imre és Tóth Sándor. A Sportkörről és Kovács Lajos tanár úr munkájáról itt nem kell külön megemlékeznem, mert azok csak igen eredményes folytatásai voltak a kollégiumi sporthagyományoknak. Kitűnően működött a Gyorsírókor is, mely országos viszonylatban igen jó helyezéssel működött. Külön kell szólnunk arról a felekezetek feletti közösségi szellemről, mely az intézet valamennyi tanulóját összefűzte és a Kollégium humanitását dicsérte. A Kollégiumban nyugodtan végezhette munkáját az Evangélikus Diákok Ifjúsági Luther Szövetsége, és a római katholikus tanulók szent Imre Köre is. Felekezeti kérdés sohasem volt abban az intézetben, ahol az 1943-ban beiratkozott 581 tanulóból református 349 evangélikus 158 róm.kat. 95 izraelita 28 egyéb 3 Eevéb adatok Az én pápai működésem alatt /1941-44/ született Pápán kollégiumi tanári családokból Szabó Csilla zongoraművész Szathmáry Lilla orgonaművész Trócsányi Dezső A teol. akadémia filozófia-professzora, aki azonban szükség esetén a gimnáziumban a német nyelvet is tanította. A Filozófia Története című könyve illetékes szak- vélemény szerint a legjobb magyar filozófia-történet volt. Nem jegyzetanyag bemagolására. hanem filozófiai kérdésekkel való helyes foglalkozásra nevelte hallgatóit. Ugyanakkor szívesen foglalkozott a jelen szociális és nemzeti kérdéseivel is. és a maga területén ezek megoldására, illetve megoldásukra való törekvésre mutatott személyes példát. Sándor Pál. Az én időmben már nyugalmazott tanár, de szükség szerint óraadó a gimnáziumban. Az első világháború előtti tanárnemzedékének jellegzetes képviselője. Irodalom- tanár. de Adyt már nem érti. Reviczkynél megállt. Inkább írónak tartja magát. Számtalan színdarabot írt. műkedvelő szinten, műkedvelőknek. Szigligeti Ede modorában. Az efféle színdarabok az első világháború után már előadathatatlanok. 167
