Lapok Pápa Történetéből, 1999
1999 / 3. szám - Dokumentumok Pápa város és a pápai református egyház történetéhez
3. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 98. 1999. DOKUMENTUMOK PÁPA VÁROS ÉS A PÁPAI REFORMÁTUS EGYHÁZ TÖRTÉNETÉHEZ A XVI-XVII. század pápai várostörténete elválaszthatatlan a földesúr, az enyingi Török család pápai uradalmat birtokló tagjainak történetétől. De ugyanígy elválaszthatatlan a városban kollégiumot működtető, egyre nagyobb befolyásra jutó református egyház történetétől is. A cujus regio ejus religio' elve alapján a város földesurainak vallása egyben a város polgári lakosságának - akik a földesúr jobbágyai voltak - vallása is volt. A mély református hitű enyingi Török Ferenc, és fia István, majd a rokon Nyári família földesurasága alatt a városban gyakorlatilag megszűnt a katolikus vallás. (1560-as évek után) Az Esterházy család kezdetben nem tett érdemi lépéseket a vallási állapotok megváltoztatására. Az első ilyen döntések gróf Csáky László országbíró, pápai zálogbirtokos nevéhez fűződnek, aki visszatelepítette Pápára a magyar alapítású római katolikus szerzeteseket, a pálosokat2 Majd már az Esterházyak földesuras- sága alatt a pápai templom és iskola visszavételével az 1660-as évek végére alakult át ismét a város egyházi arculata. Ezután jelentős teret kaptak a katolikus vallásra visszatérő polgárok, majd a XVIII. századi betelepítések során is a katolikusok térnyerését támogatták. A XVII. század első fele azonban még a reformáció korlátlan hatalmának időszaka városunk történetében. Talán az egyik legjelentősebb pápai református prédikátor volt Kanizsai Pálfi János, aki 1612-től 1626-ig töltötte be a * * ' Akié a föld azé a vallás. * Vö. Lapok Pápa Történetéből 199H/2. Ifj. Hermann István: Csáky László oklevele a pálosok pápai kolostorának megalapításáról. pápai vár-lelkészi tisztet. (1612. július 1. [a pápai bíró és az esküdtek meghívták a városba], július 16. [Pápára érkezett], november 11. [lelkésszé és esperessé szentelték, a köveskúti zsinaton] - 1626. április 6. eltávozott Pápáról, a Batthyányak németújvári birtokára.) Pápai működése egyházszervező tevékenységén túl bőséges várostörténeti forrásanyagot hátrahagyó tevékenysége miatt is jelentős. Hiszen ebben a korszakban a város és a református egyház története szinte eggyé forrott. A fennmaradt egyháztörténeti adatok egyben a várostörténetnek is fontos forrásai. Ezek között rendkívül becsesek a Kanizsai Pálfi János által írt egyházkerületi jegyzőkönyvek, amelyek eredeti kötete, sajnos jelenleg lappang, az esztergomi Prímási Levéltárban. Ugyancsak fontos forrás Kanizsai Pálfi János levelezése, amelynek jórésze megjelent nyomtatásban. Azonban a magyar reformátusság vallási életének fejlődése szempontjából legfontosabb az a szervező tevékenység, amellyel, hazánkban először alakította ki Pápán a világi egyházkormányzati tanácsadó testületet a presbitériumot. Sajnos a várostörténet sok egyéb dokumentumával együtt ezek az iratok is megsemmisültek az évszázadok során. De messze a magyar nyelvterület keleti peremén, az erdélyi Fogarasban fennmaradt több másolatuk, amelyet 1901-ben Pokoli József fedezett fel és tett közzé a Protestáns Szemle2 hasábjain. 3 3 Pokoly József: Az első magyar presbyterium keletkezése és szervezete. In. Protestáns Szemle. XIII. 1901. 202-221. p. Korábban elméleti következtetéssel jutott el a pápai presbitérium korai létezésének kimondásához Révész Kálmán: A presbyterium legelső nyomai hazai 153
