Lapok Pápa Történetéből, 1999

1999 / 3. szám - Dokumentumok Pápa város és a pápai református egyház történetéhez

3. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 98. 1999. DOKUMENTUMOK PÁPA VÁROS ÉS A PÁPAI REFORMÁTUS EGYHÁZ TÖRTÉNETÉHEZ A XVI-XVII. század pápai várostörténete elválaszthatatlan a földesúr, az enyingi Török család pápai uradalmat birtokló tagjainak tör­ténetétől. De ugyanígy elválaszthatatlan a vá­rosban kollégiumot működtető, egyre nagyobb befolyásra jutó református egyház történetétől is. A cujus regio ejus religio' elve alapján a város földesurainak vallása egyben a város polgári lakosságának - akik a földesúr jobbá­gyai voltak - vallása is volt. A mély refor­mátus hitű enyingi Török Ferenc, és fia Ist­ván, majd a rokon Nyári família földesurasága alatt a városban gyakorlatilag megszűnt a ka­tolikus vallás. (1560-as évek után) Az Ester­házy család kezdetben nem tett érdemi lépése­ket a vallási állapotok megváltoztatására. Az első ilyen döntések gróf Csáky László or­szágbíró, pápai zálogbirtokos nevéhez fűződ­nek, aki visszatelepítette Pápára a magyar ala­pítású római katolikus szerzeteseket, a pálo­sokat2 Majd már az Esterházyak földesuras- sága alatt a pápai templom és iskola vissza­vételével az 1660-as évek végére alakult át ismét a város egyházi arculata. Ezután jelen­tős teret kaptak a katolikus vallásra visszatérő polgárok, majd a XVIII. századi betelepítések során is a katolikusok térnyerését támogatták. A XVII. század első fele azonban még a re­formáció korlátlan hatalmának időszaka váro­sunk történetében. Talán az egyik legjelentő­sebb pápai református prédikátor volt Kanizsai Pálfi János, aki 1612-től 1626-ig töltötte be a * * ' Akié a föld azé a vallás. * Vö. Lapok Pápa Történetéből 199H/2. Ifj. Hermann István: Csáky László oklevele a pálosok pápai kolosto­rának megalapításáról. pápai vár-lelkészi tisztet. (1612. július 1. [a pá­pai bíró és az esküdtek meghívták a városba], július 16. [Pápára érkezett], november 11. [lel­késszé és esperessé szentelték, a köveskúti zsi­naton] - 1626. április 6. eltávozott Pápáról, a Batthyányak németújvári birtokára.) Pápai működése egyházszervező tevékeny­ségén túl bőséges várostörténeti forrásanyagot hátrahagyó tevékenysége miatt is jelentős. Hi­szen ebben a korszakban a város és a refor­mátus egyház története szinte eggyé forrott. A fennmaradt egyháztörténeti adatok egyben a várostörténetnek is fontos forrásai. Ezek kö­zött rendkívül becsesek a Kanizsai Pálfi János által írt egyházkerületi jegyzőkönyvek, ame­lyek eredeti kötete, sajnos jelenleg lappang, az esztergomi Prímási Levéltárban. Ugyan­csak fontos forrás Kanizsai Pálfi János levele­zése, amelynek jórésze megjelent nyomtatás­ban. Azonban a magyar reformátusság vallási életének fejlődése szempontjából legfontosabb az a szervező tevékenység, amellyel, hazánk­ban először alakította ki Pápán a világi egy­házkormányzati tanácsadó testületet a pres­bitériumot. Sajnos a várostörténet sok egyéb doku­mentumával együtt ezek az iratok is meg­semmisültek az évszázadok során. De messze a magyar nyelvterület keleti peremén, az er­délyi Fogarasban fennmaradt több másolatuk, amelyet 1901-ben Pokoli József fedezett fel és tett közzé a Protestáns Szemle2 hasábjain. 3 3 Pokoly József: Az első magyar presbyterium keletke­zése és szervezete. In. Protestáns Szemle. XIII. 1901. 202-221. p. Korábban elméleti következtetéssel jutott el a pápai presbitérium korai létezésének kimondásához Révész Kálmán: A presbyterium legelső nyomai hazai 153

Next

/
Thumbnails
Contents