Lapok Pápa Történetéből, 1999
1999 / 1. szám - A ’marczaltői régi várkastély ’s az utolsó marczaltőyek Véghely Dezsőtől
pe volt a Századok, a Magyar Történelmi Társulat folyóirata megindításában. Szoros barátság fűzte Véghelyi Dezsőhöz. Műveiből: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei (Győr, 1861.) - Hazai okmánytárl-IV. (Győr, 1865-1867.) Pápa város és környéke rendkívül szegény megbízható forrásokban, különösen ezek kiadását tekintve. Sajnos a történelem viharai megsemmisítették a családok és intézmények levéltárait. Ezért rendkívül fontos minden fennmaradt, vagy kiadott levéltári adat a város és környéke tanulmányozásához. A XIX. században élt két történész, Véghelyi Dezső és Ráth Károly még eredeti őrzési helyén használhatta az azóta részben megsemmisült, részben az ún. Múzeumi Törzsanyagba olvasztott marcaltői Amadé-Esterházy kastély levéltárát. Az általuk használt levéltári anyag jelzetei szerint több ezer oklevél és írat lehetett itt egykor. (A levéltár ismertetése: Thaly Kálmán: Dunántúli levéltárak ismertetése, Akadémiai Értesítő 1861, 4L p.) Az alább, reprint kiadásban közölt két tanulmány számtalan fontos adattal, több irat részletével és hét oklevél szinte teljes, szószerinti közlésével válhat értékessé a korszakot tanulmányozó kutatók számára. Természetesen a több mint százéves írások nem minden megállapítása állja meg a helyét, de megfelelő szakmai ismerettel használva, ezek az apróbb pontatlanságok kiküszöbölhetők. Ráadásul, az elmúlt évtizedekben nemcsak a régi marcaltői várkastély helyén nem folytak régészeti ásatások, ahogy azt már a két kutató elkezdte és folytatását kívánta volna. Irodalom: Nagy Imre: A Dunántúli Történetkedvelők (Budapest. 1892.) - Mami Miklós: Ráth Károly élete és munkássága, Századok, 1865. 836-860. p. Forrás: Magyar életrajzi lexikon, Budapest, 1969. 484-485. p. (Fszerk.: Kenyeres Ágnes) Hanem megsemmisült az a kastély is, amely mind méretével, mind a körülötte kialakított kastélyparkkal méltó birtokközpontja volt az Amadé, az Üchritz-Amadé, később pedig az Esterházy családoknak. Dr. H. Szabó Lajos helytörténész 1992-ben megjelent könyvében (Udvarház és kastély Marcalion) méltó emléket állít az épületnek, több akkor fellelhető színes és fekete-fehér fotót is közölt. Az alábbi két tanulmányból azonban csak azokat a részeket idézte, amelyek könyve tárgyához tartoztak, vagyis az udvarházra vonatkozó, zömében régészeti jellegű megfigyeléseket. Ez is indokolja a két alapos, egymást is kiegészítő tanulmány újraközlését. Megjelentetésük azért is fontos Pápa és környéke története, helytörténete szempontjából, mert annak idején is kis példányszámú, tudományos lapban a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben - amely a Századok egyik előfutárának tekinthető - jelentek meg a közlemények. Ma az eredeti tanulmányokhoz szinte lehetetlen hozzáférni. A szövegben csak néhány, zömében helyesírásbeli pontosítást végeztem. A jegyzetek között a dőlt betűkkel szedettek nem voltak az eredeti tanulmányok részei. Dr. Hermann István A’ MARCZALTŐI RÉGI VÁRKASTÉLY ’S* AZ UTOLSÓ MARCZALTŐYEK VÉGHELY DEZSŐTŐL M arcaltő vagy mint régibb iratokban olvassuk Marzaltu, Marzaltew, Marceltw, Marchalteu, Marchelthew, jelenleg mezőváros, Veszprém megye pápai járásában, a Pápától Sopronyba vezető országúiban fekszik. Több ízben halottam, hogy négy megye határa találkozott ennek területén, de mindig csak regének tartám; jelenleg azonban a gróf Amadé család érdekes levéltárában kutathatván, nyomára jöttem, hogy a négy határ találkozása történelmi tény; így Zsigmond király 1402. október hó 9-én, Posonyban kelt levelével bősi Wrdug István, János1 és Zsig- mondnak „in Castriferrei, Suproniensi, Jauri- ensi et Wesprimiensi Comitatibus” fekvő 1 1 Ez a János, Zsigmond királynak udvari katonája volt és bősi birtoka egy ízben tőle el is vetetik. Fejér Gy. Cod. dipl. eccl. ac civ. T. X. v. 2 p. 559. 631. 720. 734. 122
