Lapok Pápa Történetéből, 1998

1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek

hétszámos avagy esztendő számos szolgáját elhiteti, annak is birsága egy forint.

XV. Ha valamely czéhbeli mester más helybeli mester társának mi vét gyaláznája, annak birsága elsőben egy forint, másodszor négy, harmadszor mesterségét teszik le.

XVI. Szolga legény is ha találtatik oly, ki más czéhbeli mesternek mívét alázná, annak is büntetése egy forint, másodszor négy, harmadszor a városból küldessék ki. Ha valamely czéhbeli mester meghal, a czéhmester táblát bocsát ki és a ki oda a temetésre el nem megyen, száz becz51 a birsága.

XVII. Ha valamely czéhbeli mester ember más városba menne lakni, és ismét vissza jővén lakni és a czéh igazságával akarna élni, egy forintot tartozzék letenni.

XVIII. Ha valamely szabó a czéhben magát nem akarván adni és a czéhvel nem akarna egyetérteni, mindazáltal ugyan munkálkodik, tehát a félének minden mivé elvétessék s mind a czéhnek méltó igazsága szerint megbüntettessék.

Item, ha valamely csavargó szabó a városban lappangva munkálódnék és a czéhbeli mestereknek hírekké leszen, tehát a czéhnek hatalma vagyon magát még az utczán is megfogni, mívét elvenni és magát a városi biró kezébe adni.

XIX. Ha valamely városi ember avagy kívül való, a ki nem volna czéhbeli mester, akarna olyannal munkáltatni, hogy azt nyereségre eladnája, tehát az egész mesterek a biró emberével reá menjenek és azt a marhát mindenestől fogva elvegyék tőle,kinek fele a bíróé az esküdtekkel, fele a czéhmes- teré a mesterekkel.

XX. Ha valamely czéhbeli mester avatlan mívet csinálna és a czéhnek hírével lenne, aféle mester elsőbben büntettetik egy forinttal, másszor négy forinttal, harmadszor mesterségét leteszik. Ha valamely szolga legény magának többet varrana annál, a miben urával szegődsége vagyon, annak büntetése egy forint, ha az ura megengedi neki hogy többet varrjon, annak büntetése négyszáz bécz. 52

51 Bécsi dénár.

XXI. Ha mely mesterhez posztót visznek és ellopna benne, mestersége letétetik és a posztónak is az árát meg köll adni.

XXII. Hogy valamely czéhbeli mester az ő mesterségét se betegségében, se halálának óráján, se pénzen el ne adhassa, se el ne hagyhassa.

XXIII. Ha valamely czéhbeli mester, midőn mester fölöstökömöf adnak, tiszteletlenül szólana a féle helyen, egy forint birsága.

XXIV. Ha úton vagy városon egymást rongálnák beszédekkel, annak birsága elsőben egy forint, másszor négy forint, harmadszor mestersége tétetik le és a czéhnek újonnan köll kedvét keresni.

XXV. Minden czéhbeli mester tartozik czéhmesternek bemondani, ha valakitül oly gonoszt hallana, a ki a czéhnek ártására volna, és a törvény szerint megbüntetni.

XXVI. Hogy a czéh köztük paráznát, gyilkost és egyéb czégéres vétekben élőt, kiváltképen ha törvényiül sentenciáztatott, nem tart, ha penig valamely afélében találtatik, a czéhből kivettetik, mert a czéh tisztát szeret.

XXVE. Minden mester legénynek szabad legyen élni az ő szabó mesterségével e czéhben, a mint szokás bemenvén oda.

XXVIII. Hogy ha mikor a czéhmester közönséges gyűlésre kibocsájtja a táblát maga házához, a ki elmaradna, annak büntetése egy forint.

Ismét ha ki a lóikét elmondja, annak is büntetése négy forint.

[XXIX] Utolszor a városon kívül akar hűl lakó szabók is, a kik e czéhez nem kötelesek, e czéhbeli mesterek híre nélkül itt szűrt ne vásárolhassanak.

Nos itaque considerantes nihil ad conservandam humanam vitte societatem utilius in Republica Christiana reperiri, quam quoslibet status et ordines vocationis suae certas normas habere, ex eoque cum non solum externos, verum etiam quosvis cives et incolas artificesque mechanicos in dicto oppido nostro Papensi existentes et commorantes in bono ordine et modo conser52 A mesterré avatás étkezési szertartása, tkp. reggeli. Lásd feljebb.

115